Veletek hogy viselkedik a párotok ha együtt mentek társaságba, ahol csak ő ismeri a jelenlévőket? Tulreagálom a dolgot szerintetek?

Tegnapi 17:32 es vagyok, 14 évig éltünk együtt, és én akartam kilépni a kapcsolatból. Az én férjem idővel egyre elviselhetetlenebbé vált sajnos, az utolsó időkben már folyamatosan hazudozott nekem, még semmitmondó ügyekben is.

Hosszú lenne leírni az összes viselt dolgát! Tőlem azt várta el, hogy istenítsem, meg legyezgessem a hiúságát. Azért javasoltam kérdező, hogy javíts a kapcsolatodon, mert te még szereted őt, és ezen a személyiségzavaron szerintem lehet segíteni, én is segíthettem volna, de már nem éreztem iránta semmit. A volt feleséggel ne vedd fel a kapcsolatot, mert rosszul sülhet el, a párod szemében ez megalázó, amivel csak olajat öntesz a tűzre és még bunkóbb lesz veled! Bárhogy is döntesz, kitartást kívánok neked! Ha akarsz írhatsz privit.

Egyébként én is tudok olyan házasságról, ahol a férj biztos hogy a maga módján nagyon szerette a nőt. A nő feltűnően jó nő volt, a férfi meg átlagos és minden lehetséges módot megragadott arra, hogy a sárba tapossa a nő önbecsülését. Pl. a sarkából is kifordult más nők után. Négyszemközt agyba főbe szeretgette, mások előtt meg úgy beszélt vele, mint a kutyával. De amúgy négyszemközt is volt sok olyan fura dolga, ami miatt én nagyon hamar faképnél hagytam volna. Pl. azt mondta a nőnek, menjen szülni busszal, mert neki más dolga van. Elvárta azt is, hogy mikor a nő beteg volt, pl. kivették a méhét, műtét után néhány nappal húslevest főzzön, stb...

A nő többször is megcsalta, mivel a férjétől soha nem kapott semmi dícséretet, megkapta a bókokat másoktól. A gyerekek miatt és szerintem a pénz miatt nem vált el (a pasi vagyonos volt), most meg sír, hogy elszúrta az életét.

Végülis 50 éves kora körül elvált, azóta nagyon jól érzi magát. A saját gyerekei biztatták a válásra!

Amúgy az a véleményem, hogy ő is nagyon elrontotta, amikor hagyta magát. Minden nyaralása arról szólt, hogy főzött a családra a nyaralóban. Jól álltak anyagilag.

Én nem főztem volna. Amikor a párom azt mondta, ő addig mosogatott, amíg én nem voltam neki, úgy néztem rá, mint egy őrültre. Meg is mondtam neki, hogy sürgősen felejtse ezt el, én nem leszek rabszolga mint az anyukája. Persze akkor még nagy szerelem volt, szóval finomabban fogalmaztam, de a mai napig sem vagyok hajlandó csak én csinálni otthon mindent. Vért izzadtam, de ma már elmondhatom, hogy közösen végezzük a házimunkát.

A volt férj azóta mindent megtesz a nőnek, mióta elváltak. A nő azt hiszi, a férj változott meg, pedig szerintem csak annyi történt, hogy a nő kiállt magáért és ezzel kivívott egy tiszteletet.

Én most már biztos, hogy faképnél hagynám a páromat, ha megalázna bármilyen módon mások előtt. De az az igazság, hogy ő azt hiszem nem reménytelen eset, a gyerekkorával sincs semmi nagyobb gond.

Szóval van amikor megéri küzdeni egy kapcsolatért, van amikor nem.

Nem hinném, hogy egy olyan nő illik hozzá, akit beutasíthat a sarokba. Lehet, hogy te sokkal jobban illesz hozzá. Én is azt érzem, hogy téged nem tudott megtörni. Tisztában vagy magaddal, tudod hogy attól még hogy úgy viselkedik mint aki szégyell, te nem vagy szégyellnivaló, hanem egy csinos nő. Nem mindenki lenne képes erre, de szerencsére neked van egy biztos énképed, ami független a társadtól. Ilyen szempontból sokkal inkább való vagy egy ilyen ffi mellé, mint az a nő, akinek az önbecsülése 90%-ban a párjától függ.

Persze ettől még lehet hogy neked sokkal jobb lenne egy normális férfivel, aki nem aláz meg folyton.

Basszus, a férjem azért képes volt átszervezni a munkáját, hogy egy vesegyulladás után be tudjon naponta hordani vérvételre. Az első napokban a magas láz miatt, utána meg csak azért is, mert félek a tűktől és biztos akart lenni benne, hogy a saját érdekemben nem szabotálom a vérvételt.

Ehhez képest nekem nagyon durva azt olvasni, hogy a szülés alatt/után ennyi empátia nem szorul valakibe...

Nem szültem még, de egyszer szóba került, hogy ha majd..

Nem emlékszem, pontosan mire mondta, de elhangzott tőle egy olyan mondat, hogy "nem gondolod, hogy terhesen engednélek a boltból cipekedni??" - itt kb egy doboz tejről beszéltünk, amit feltételezem, hogy akárhány hónapos terhesen is elbírnék. (Oké, elismerem, karton vizet akkor már én se mernék cipelni.)