Veletek hogy viselkedik a párotok ha együtt mentek társaságba, ahol csak ő ismeri a jelenlévőket? Tulreagálom a dolgot szerintetek?
Mielőtt hozzá mentem volna mindeig mondta hogy milyen jó lesz engem majd a feleségeként bemutatni. Ahoz képest nem tudom a 3 év alatt talán kétszer bemutatott e ha valakivel találkoztunk.Nagyrészt be sem mutat,csak állok ott mint valami kretén,és kapom a lenéző pillantásokat az ismerőseitől(fogalmam sincs miért,de arra tippelek hogy talán azt gondolják én miattam lett vége az előző házasságának,vagy azért mert 15 évvel idősebb nálam és a legtöbb ismerőse csak egy pénzéhes kis rib@ncnak tart)
Vagy néha ha szorult egy kis jómodor az illetőbe,akkor bemutatkozik magától,esetleg megkérdezi a páromtól hogy ki a fene vagyok.
Tegnap egy garden partyn voltunk,nem ismertem ott csak látásból 2 embert.Odamentünk a kajáspulthoz kaját választani,a párom kért először,megkapta,ott hagyott.Az egyik kezemmel a kaját fogtam, a másikkal a babakocsit toltam,majdnem fejreálltam egy gödörben,ugy botrogtam párom után,aki addigra eltünt.Álltam ott egy ideig,majd végre megláttam a tányérját egy asztalon,oda leültem.Ő meg valahol máshol beszélgetett valakivel mint kiderült. Visszajött,megette a kajáját,majd felugrott az asztaltól,mert meglátott valakit akihez oda akart menni beszélgetni.Mondtam neki hogy legyenszives várjon meg amég én is befejezem. Erre azt mondta hogy most mindenhova kézenfogva kell menni attól hogy együtt jöttünk?
Mielőtt indultunk haza megbeszéltük hogy megkeressók a házigazdát,és elköszönünk tőle.Ő meglátta a kert másik felében,otthagyott,és előre sietett,jó kb.5-10 m választott el minket egymástól,miközben mind a ketten ugyanoda mentünk.Én ismétcsak a babakocsival bénáztam,meg a táskákkal,ő már ott állt és beszélgetett mikor odaértem....ezek csak nekem fura dolgok vagy ez belefér??
Külföldi tanítványaim vannak, magyarul tanulnak. Nemrég levittem őket a boltba, hogy gyakoroljanak kicsit "terepen", ha már ott voltam, én is vettem néhány dolgot, többek között egy karton vizet.
A bolt talán 100 méterre van a lakásomtól, az egyik tanítványom férfi, de annyira sok dolgot vett (sok gyereke van), hogy segítettünk neki cipelni a zacsikat. Talán 10 méterre lehettünk a kaputól, ő még teljes eufóriában volt, hogy egyedül tudott kommunikálni a zöldségessel, amikor hirtelen odapattant mellém, kikapta a kezemből a vizet és még fél órán át folyton elnézést kért, hogy milyen bunkó, hogy nem vette korábban észre, hogy milyen nehezet viszek (elbírtam amúgy).
Illetve egyszer a férjem nyüszögött, hogy menjek le vele boltba, mert egyedül nem tud hazahozni annyi mindent, amit felírtam (mosópor, wc-papír, és sok apróság). Mivel ha ezt tudom, már korábban lemegyek, elfutott a méreg és mondtam, hogy oké, akkor megmutatom, hogy én 30 kg hátránnyal is haza tudom ezeket hozni egy fordulóval. Életemben olyan idegesnek nem láttam, mint akkor, hogy ő jött mellettem üres kézzel, nálam meg ott volt három szatyor és összesen kb 15 kg cucc. Viszont azóta egyedül is megy a bevásárlás.
Nem tudsz beszélni a férjeddel, hogy neked ez rosszul esik - nem az, hogy nem ül a szoknyádon egész délután - hogy az alapvető udvariassági szabályokat nem tartja be? Nem azért, mert a férjed és muszáj, hanem ezt még egy ügyfélnek is meg kellene tennie, mert az udvariasság ezt diktálja.
B verzió, hogy ilyenkor odakocogni lemaradva a babakocsival, esetleg látványosan bénázva és zihálva kezet nyújtani az ismerősnek, hogy "én vagyok XY felesége, bocsánat, de a sok cuccal csak most értem ide". Szerintem egy-két rosszalló pillantás után a férjed is észbe kapna, mert ezzel magát égeti.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!