A férjem unokaöccse tönkreteszi az életünket, kikezd velem, anyagilag lehúz minket, mi a fenét tegyek?

A férjem nővére családjával Franciaországban élt, de a férjével elváltak, és a nő ott maradt a pasijával, a "gyerek" meg hazajött Magyarországra, beiratkozott egy felsőfokú művészeti magániskolába, és nálunk lakik 5 hónapja. Az Isten nem látott még ilyen ravasz, fondorlatos kölyköt. A viselkedése kritikán aluli, nem ismeri az illemet, azt teszi, amit jónak lát. Már az elején éreztem, hogy nincs minden rendben vele, a tekintetéből sugárzik a ravaszság, mindig valami rossz dolgon töri a fejét. A férjem imádja, fiaként tekint rá, és egy rossz szót nem lehet rá mondani emiatt. Kezdődött azzal, hogy "véletlenül" feldúlta a nappalit, összetört 3 drága dolgot, a férjemnek azt mondta, csak megbotlott és leverte őket, nekem pedig azt, hogy ezek a szobrok vallásosak, és ő ateista, ezért nem tud együttélni velük. Kénye kedve szerint megrendel mindenféle eszközt, ami szükséges a festéshez (festőnek tanul), a legdrágább festékeket, állványt stb, és a férjemmel fizetteti ki, a férjem pedig a közös kasszából simán kivesz 50-100 ezreket, hogy a kölyöknek meglegyen, amit akar. A srác teljes mértékben otthon érzi magát, berendezkedett, idehív mindenféle embert, azt kell csinálni, amit ő akar. Ha nem a saját szememmel látnám, hogy mi történik, azt hinném, ilyen csak a filmekben van. Ha ez még nem lenne elég, akkor fokozza az, hogy a srác odavan értem, ha a férjem nincs itthon, egyfolytában kétértelmű megjegyzéseket tesz, bámul, vigyorog, flörtölni próbál, egyik délelőtt pedig lefestett. Ezeket is elmondtam a férjemnek, aki azt mondta, képzelődöm, az unokaöccse nem rossz gyerek, sosem tenne semmi rosszat. Már megőrülök! Egyre durvább dolgokat csinál, hazudozik, rajtunk élősködik, a férjem jóindulatát kihasználja, a múlt héten elmentünk volna egy hétvégi kirándulásra ketten, de a srác azt színlelte, hogy nagyon rosszul van, és sunyi módon rávette a férjemet, hogy mondja le, de a férjem a kirándulás miatt elutasított volna egy munkát, és így mégis elvállalta, nekem kellett "vigyáznom" a srácra. Mikor a férjem elment 1 egész napra, akkor a srác vigyorgott, utána pedig felállt és ment a dolgára, mintha semmi baja nem lenne, közben erőteljesen nyomult rám. A férjem nem hisz nekem, mert az unokaöccse a szent, a fejem tetejére állhatok, akkor sem hiszi el, hogy a srác kihasznál minket. Én már nem tudom, meddig fog ez menni, minden körülötte forog, egy nyugodt napom nincs, teljesen felforgatta az életünket. Mi a fenét tehetnék? Már teljesen tanácstalan vagyok,nem tudom, hova fog ez vezetni. Kérem Önöket, segítsenek!