Leszokna a dohányzásról miattam?

Rendben, de holnap lehet, hogy az zavarja majd, hogy sörszagú, holnapután az, hogy kevesebb időt tölt vele, mert focimeccsre megy, azután tegye már meg azt, hogy kondizni jár, mert egy vállas férfi jobban néz ki, mint egy satnya, stb, stb...

Mondom, ennek soha nincs vége!

Hibát mindenkiben lehet találni.

A kérdező párja dohányzik, lehet, hogy egyébként meg egy arany ember.

Én sem vagyok tökéletes, a kérdező sem az, senki.

Mindenkinek vannak hibái, és ezektől ember az ember.

A dohányzásnál ezerszer rosszabb hibái lehetnek egy embernek. Szerintem ha szereti, és mértékletesen dohányzik, akkor dohányozzon. Az ő döntése.

Majd, ha meglátja a hátrányait, akkor abbahagyja.

De ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy egy ember szereti-e a másikat, vagy sem.

Ez egy döntés. Ő dohányzik. Más meg vega, a másik húst is eszik. Sokfélék vagyunk.

17.03!

Én is ugyanígy gondolom.

Megkérni esetleg lehet, de zsarolni, és mindig ezzel macerálni valakit, az nagyon nem szép.

én dohányzom, a párom nem. egyszerű, amikor vendégeink vannak pl, és rágyújt egy szivarra nagy ritkán akkor én is dohányzom (kivéve ha mindenki nemdohányzó vendég),

ha együtt bulizunk, dohányzom, ha otthon vagyunk, akkor nem.

sose kért, hogy szokjak le, viszont ha otthon vagyunk vagy szabadnapunk van és otthon töltjük, nem cigizem, ha nagyritkén mégis valamiért, akkor fogat mosok meg arcot stb.

Volt barátom is dohányzott,utáltam is a dohányfüstöt,bagómentes környezetben éltem mindig.Büdös volt tőle a keze,rondák az ujjai,a fogai,és főleg azért gyújtott rá,mert ő ideges.Persze,könnyebb elszívni egy szál tüdőropit,mint a problémát megoldani.Ráadásul ő még a lakásában is (sőt,az ágyban is!) rágyújtott,mindent átjárt az a bűz.Nem volt egy hosszú kapcsolat,de megfogadtam,dohányos illetővel nem kezdek.Én is megkértem,hogy szokjon le,de nem tette.Nem is akart szerintem....Mikor rezgett a léc alatta,akkor már kezdte beismerni,hogy igen,leszokna...de repült.

Szóval ne várj csodát.

De tényleg, akit ennyire zavar a dohányzás (amit meg is értek a nemdohányzók részéről), annál miért nem kizáró ok a másik fél dohányzása? Engem nem zavar, így nálam nem kizáró ok. Viszont zavar a füvezés (csak hogy a keményebb drogokat már ne is említsük), vagy a kultúrára való igény hiánya. Ezért nálam ilyen személyek szóba sem jöhetnek. Lehet, hogy amúgy baromi kedvesek, helyesek, aranyosak, viszont én úgy érzem, ha belemegyek egy kapcsolatba valakivel, akinek olyan szokása/tulajdonsága van, amit nem tudnék sokáig tolerálni, akkor őt is és saját magamat is becsapom. Vagy bennem van a hiba, ha nem úgy tekintek a pasikra, hogy "na, ebből talán még jobbat is ki lehet hozni"? Vannak olyan "hibák", amiket el tudok fogadni, és vannak, amiket nem. De ha valamilyen hibát a kapcsolat elején elfogadtam, akkor később sem kérek olyat a másiktól, hogy ezen változtasson.

Voltam már ennek a helyzetnek a fordítottjában, amikor az illető pasi a kapcsolat elején mindenre mosolygott amit csináltam, minden jó volt, aztán eltelt két hónap, és már legalább 10 olyan dolgot tudott felsorolni, amit meg akart rajtam változtatni. Én meg néztem bután, hogy az hogy lehet, hogy eddig jó voltam így, aztán egyszer csak már nem.

Ahhoz neki is akarnia kell. Hiába kéred meg, hogy szokjon le a cigiről, ha nem akarja megtenni. Erőltetni pedig nem szabad.

De akkor kellett volna eldöntened, hogy bírod-e ha cigizik, vagy sem. Nem a kapcsolat közben.

Párom is cigizett régen, de én nem. Csak akkoriban megígérte ha jön a baba leszokik róla, és így is tett.

Az én barátom 10 éve dohányzott, mikor megismertem. Mondogatta, hogy le akar szokni, de nem igazán tett ellenne. Engem nem zavart, leszámítva, ha rögtön cigi után akart csókot adni.

Aztán egyre többet nyafogott, hogy segítsek neki leszokni, és akkor már mondogattam neki, meg maceráltam. (Ekkor napi egy dobozzal szívott).

Elkezdte csökkenteni az adagját, napi 5-6 szálra. Aztán egyik nap kijelentette, hogy ez az utolsó cigaretta, amit elszív.

Két napig tapaszt használt, majd elfogyott, de nem gyújtott rá. Az első hétben nagyon szenvedett, de vele voltam, bíztattam, elmondása szerint nélkülem nem ment volna.

Sokat sportolt, neki ez segített még, és a sok folyadék.

Tehát igenis le lehet tenni a cigit egyik napról a másikra.

Ő már hónapok óta nem gyújtott rá, és egyszer sem hallom tőle, hogy de jó lenne rágyújtani. Sőt, volt hogy társaságban voltunk, körülötte mindenki dohányzott (kivéve persze engem), és nem akart rágyújtani.

Kérdése(i)dre a válasz: Igen, nagy áldozat, főleg, ha évek óta dohányzik a barátod. Ha nem szokik le, nem jelenti azt, hogy nem vagy neki fontos.