Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Fáj a magány! Külföldön...

Fáj a magány! Külföldön dolgozók, ti miként enyhítitek férjetek, feleségetek hiánya okozta szenvedést?

Figyelt kérdés
2011. máj. 26. 21:45
1 2 3
 21/30 anonim ***** válasza:
100%

Ti annyira hülyék vagytok! szerintetek olyan k*rva könnyű meghozni azt a döntést, hogy itt hagyja valaki a családját, azért hogy el tudja tartani őket? Nem kívánom nektek, de csak akkor tudnátok megérteni ha muszáj lenne nektek is ezt tenni. lehet azt mondjátok hogy költözzön vele ki meg minden, de lehet nem annyira hosszú távra, vagy nem egész életében akar kint maradni az az illető. Akkor meg minek költözzön a család vele, főleg ha ott sem tudnának együtt lenne, főleg akkor ha az a személy éjjel nappal gürizik? Hagyjanak itthon mindent? sz*rják le és menjenek ki? és ha 1-2 év múlva visszaköltöznének? ugyebár addig senki nem vigyázna úgy normálisan a házra, csak tönkremenne. úgy költözzenek vissza?

legalább gondolkodnátok mielőtt leírtok valamit....

én tényleg nem vitatkozni akarok, de csak akkor fogjátok ezt megérteni, ha muszáj lesz nektek is így dönteni.

2011. máj. 26. 23:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/30 anonim ***** válasza:
100%

Latom jol elment a tarsalgas szemelyes iranyba. Megprobalok a kerdesedre valaszolni mert en is kulfoldon dolgozom es a menyasszonyom otthon van, raadasul gyermeket is varunk. Igy nem otthorol a fotelbol osztom az eszt, hanem megprobalom megosztani a szemelyes tapasztalatom inkabb.

Ez a joban-rosszban duma altalaban annak a szovege aki kibuvot keres, hogy o miert ul megis otthon "maunikasot" nezve ahelyett, hogy probalna tenni valamit az elorejutasuk erdekeben.

Kulfoldon dolgozom, es nem Europaban, hanem joval messzebb. Semmi eselyem kihozni a paromat ide, de meg kellett hozni ezt az aldozatot ahhoz, hogy ne marol holnapra elve, hiteleket nyogve neveljuk fel a szuletendo gyermekunket. Kb 10X annyit keresek itt mint otthon, ezert hajlandoak voltunk hozni bizonyos aldzatot. 3 havonta jarok haza igy ritkan latom a csaladom. Minden nap beszelunk skype-on, telefonon, vagy e-mail-ezunk, sms-ezunk. Vannak itt a cegnel a vilag minden orszagabol tobb szazan, hasonlo cipoben. Mindenkinek ott a csalad de az anyagi es szakmai elorejutas szinten fontos az eletben igy ezzel egyutt kell elni a mai vilagban, hogy nem lehet mindig a sajat falunkban munkat talani. Erdekesseg keppen megjegyeznem, hogy elenyeszo a magyarok szama, rajtam kivul osszesen 2 masik a tobb szaz emberbol(!). Ez szerintem tukrozi a magyar ember hozzaallasat es szakmai, valamint nyelvtudas hianyat. Ertem ez alatt, hogy Angliaba meg el tudnak menni mosogatni, raktarba dogozni meg egyeb alap munkat vegezni amihez egy alap nyelvtudas eleg de ahova nemzetkozileg elfogadott vegzettseg es ahhoz megfelelo nyelvtudas kell ott ritka mint a szemuveges cigany. :)

Egy jo tanacs: Probald meg tultenni magad ezeken a "szenvedeseken" mert se neked sem a parodnak nem tesz jot ha az igy is meglevo nehezsegeket tovabb fokozod az esetleges panaszkodassal, sirassal. Nezz elore es probald meg az eredmenyt katni amit ez az aldozat meghoz majd nektek. Eleg nehez a kint levo felnek is, neki is ugyanugy hianyzol valoszinuleg, plusz meg egy idegen kornyezetben a munkajaban is meg kell felenie igy inkabb erositeni, bartoritani kell egymast amikor van lehetosegetek beszelni.

Ez mellett nekem az valt be, hogy lefoglalatam a parom, hogy ne unatkozzon otthon butasagokon morfondirozva. :) Azon kivul, hogy gyereket csinaltam neki :) beiratkozott kulonbozo tanfolyamokra (angol, okj-s szakmai kepzesek, stb...) igy van mivel toltenie az idejet.

Nem tudom kesobb lesz-e lehetoseged utana menni, de ha igen akkor elkezdheted tanulni a nyelvet amire kint szukseg lehet. Ez mar egy jo elfoglaltsag es hasznos is.

2011. máj. 26. 23:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/30 A kérdező kommentje:

Félreértetek!

Én, a feleség vagyok az, aki külföldön van, a férjem maradt otthon és sajnos még nincs kisbabánk.

2011. máj. 26. 23:49
 24/30 anonim ***** válasza:

az én párom i kint van

de valahogy én nem szomorkodom, meg szenvedek, mindig számolgatok mikor lesz meg a házunk, mikor szülhetem a porontyokat, valahogy a várakozás előtti izgalommal tölt el


a probléma csak annyi, hogy a problémák tabu témák, mert csak személyesen lehet megbeszélni, hogy "ne idegesítsem kint" alapon


de én a terveimet szövögetem mindig

nem a hiánya miatt bőgök itthon

készülök a jóra, hogy felkészültten érjen :)

2011. máj. 27. 00:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/30 anonim ***** válasza:

22:41


Latszik, hogy nem tapasztalatbol irsz, hanem csak 1-2 ismerosod van aki kulfoldon dolgozik de te akarod megmondani a tutit.

1-2 evet ki lehet birni meg ha nehez is. Ha ennyit nem bir ki a kpacsolat akkor ott mar reg gond van.

Sok olyan helyzet van, hogy nem lehet felnyalabolni a csaladot es kivinni.

A mai vilagban a kulfodi munka nem egy egetrengeto dolog. Sot, tobb embernek kene venni a batorsagot es javitani az eleten hosszabb-rovidebb tavu kulfoldi munkavallalassal mert otthon egy atlag fizetesbol nem lehet jovot tervezni.

2011. máj. 27. 00:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/30 anonim ***** válasza:

Kedves kerdezo:


Szerintem nem ertettek felre csak elment a beszelgetes egymas, es az elozo hozzaszolasok kivesezeseben. fogadd meg a tanacsaimat amiket fent irtam es minden rendben lesz! Sok erot es kitartast hozza!

2011. máj. 27. 00:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/30 A kérdező kommentje:

Köszönöm a biztatást!

Igen, nem igazán lehet jó tanácsot adni olyan embernek, aki nem éli/élte át ugyanezt.

Minden egyes alkalommal, mikor vissza kell utaznom a szívem egy hatalmas darabja szakad ki belőlem. Érdekes, milyen nagy mozgatórúgó a gyermek utáni vágy, hiszen csakis miattuk mentem ki, hogy egyszer, hamarosan megszülethessenek.

Próbálok a nehéz pillanatokban én is erre gondolni,meg arra, hogy ez csak egy munka, nem kell egész életem itt, így leélni, csak egy ideig és így valamivel könnyebb.

Csak most úgy látszik holtponton vagyok, elegem lett, elfogyott a lelkesedésem, de remélem újult erőre kapok.

2011. máj. 27. 00:31
 28/30 anonim ***** válasza:

érdekes a férfiakban ez nem szokott felmerülni

gyakorta munkamániás típusok, mintha így lennének programozva

a nők meg a családi tűzhelyet őrizni...

2011. máj. 27. 00:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/30 anonim ***** válasza:

Az első oldalon írt valaki, hogy van több gyerek, szerintem ez kavart be sokaknál, azt hitték te vagy, pedig nem !

Jól beszélsz egyszer könyebb, egyszer nehezebb. Most épp lent vagy, innentől csak a jobban levés következik. Szabadidődben próbálj barátkozni, játszóra járni, ott elfilózni, hogy ezért csinálod, hogy neked is édijeid lehessenek, és ne kinlódjatok. Gyere ide néha mások bajára reagálni, és rájössz, a tied nem igazán probléma.

Sok sikert !

2011. máj. 27. 02:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/30 anonim ***** válasza:

22.26

Képzeld el, hogy nem várom el, hogy a mi gyerekeinkre költsön. De azért ne haragudj már, ehez mi közöd?

Én enormális nőnek tartom magam. Hidd el, amikor ünnep van,akkor a3 gyereknek én ugyanúgy készítek ajándékot, mint a sajátoméknak. De ezt nem tudhatod. Ja...és jó a kapcsolatunk az exel meg a gyerekekkel, ami ritka. A párom sok időt tölt a 3 gyermekével is. Heti 2x-3x.

És erről nem nyitok vitát.

A másik hogy amikor vállaltuk a gyerekünket, akkor minden rendben volt anyagilag. Azóta eltelt 2 év, és a törlesztő a plafonon van.

nem fizet gyerektartást, de adunk nekik pénz.

Ügyvéd jelenlétében történt a ház papírjainak aáírása, hogy a feleségére hagy mindent!!! Egy roncs autóval jött el onnan, ugyhogy 0-ról kezdtünk mindent.

2011. máj. 27. 07:56
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!