Ki akar használni a menyasszonyom, vagy szeret?
45 éves férfi vagyok, túl egy házasságon. Életem első 40 éve azzal telt, hogy komoly egzisztenciát építettem a családom, a gyermekem számára. Az első feleségem mindenben támogatott, nevelte a gyermekünket, én mégis kikészültem a pénzhajhász élettől, a munkaadói felelősségtől, folyamatosan ittam, hajszoltam a nőket, feleségem csak az utóbbi időben ismerte be, hogy tudta, kalandjaim vannak, dehát mi lett volna vele, ha elhagy, hisz szeretett és most is szeret. Bejártuk családommal a világot, felépítettünk két komoly házat, feleségem szüleivel laktunk az egyikben. Aztán arra eszméltem, hogy elmaradtak a barátaim- feleségem féltett tőlük engem és a gyermekünket is.
Nem szerelmi házasság volt részemről, korán, anyáméktól menekülve vettem el őt, a kezdetekkor sokáig nyomorogtunk együtt. Mindezek-, az italozás és a félrelépések ellenére maximálisan kiszolgáltam a családomat mindenben, ők voltak az elsők feltétel nélkül.
Ezzel együtt sokáig foglalkoztatott, hogy talán nem késő még új életet kezdeni szerelemmel, szerelemből, kevesebb megfeleléssel a család, a munka és a külvilág felé. Betegséget betegségre halmoztam, és a vállalkozásom is kezdett befuccsolni. Ekkor úgy döntöttem, kilépek a házasságomból.
Mindent, amit felépítettem, ott hagytam nekik, egy lakást tartottam meg mindössze, így is bőven volt furdalásom, amiért ennyi év után nem tartottam ki mellettük, különösen akkor, amikor kiderült, feleségemnek is komoly gondot okoz már a régi, közös, nagy ház fenntartása, amelyet úgy szeret, hiszen a készpénztartalékaik elfogytak.
A feleségem a mai napig szeret, én voltam az egyetlen férfi az életében, úgy érzi, haláláig törődnie kell velem, figyelni, vigyázni rám, és én ezt értékelem. Baráti a kapcsolatunk.
Később megismerkedtem egy tőlem 13 évvel fiatalabb nővel. Éppen akkor, amikor még nem tudtam helyre tenni magamban feleségem elhagyását, és azt sem, hogy még élni, szabadon, felelősség nélkül nőkkel ismerkedni akartam, ahogyan azt a kori házasságom miatt sosem tehettem felvállaltan. Fura mód hozzá, a családomhoz és a nőkhöz is ragaszkodtam a magam módján. Feleségem emellett mindent megtett, hogy visszacsábítson "haza" nem tudva, hogy sosem mennék vissza a furdalásom ellenére.
Az új barátnőm hozzám költözött, de nagyon féltékeny lett, hogy ennyire őriz-vigyáz a feleségem, aki elzárkózott az új kapcsolatomtól, megmagyarázhatatlanul haragudott a barátnőmre, pedig én mindent megtettem a családomért így is: naponta felhívtam őket, gyakran találkoztunk, orvosunk, könyvelőnk közös maradt, sokmindent elintézett nekem a feleségem, ha nem kértem, akkor is, én pedig a gondoskodásért cserében -és még mindig furdalásból- gyakran több napos családi programokra mentem velük, mint régen. De nőként sosem érdekelt többé a nejem.
A barátnőm nem értette ezt, sokat veszekedtünk, valamiért nem bíztam meg benne, csak a feleségemben... A barátnőm igyekezett megfelelni nekem, de nehezen hittem, hogy nem csak kihasznál, hanem tényleg szeret. A családom sosem fogadta őt el. Sokat veszekedtünk, mígnem elhagyott...
Nemrég rájöttem, nem tudok nélküle élni. Vállaltam, vállalok mindent, amitől korábban elzárkóztam, hogy velem legyen, gyereket, közös életet, válást az első feleségemtől.
Azonban ebben a mostani helyzetben fogalmam sincs, miként biztosíthatnék számára rendezett életet, úgy, ahogy anno a családomnak. Ő nem vágyik luxusra, nem kér semmire, de összeszorul a szíve, látom, amikor elmegyünk egy kirakat mellett, és én nem tudok venni neki semmit... nem követelőzik, csak annyit szokott megjegyezni, gyereket szeretne már, kifut az időből- és én is.
Én most életemben először beosztottként dolgozom, azt csinálom, amit szeretek, nagyon kevés pénzért, de folyamatosan gondolkozom, miből és milyen vállalkozásunk legyen, hogy jobban élhessünk- pillanatnyilag a napi ételre is alig van pénzünk... Ő a szeretett hivatását adta fel, hogy együtt élhessünk, most egészségügyi gondjai miatt nem tud dolgozni egy ideig.
A minap kifakadt a nyomorgástól és azt mondta: mégis, mire akarom én az új életemet alapozni, ha mindent az első családomra hagytam?
Nincs szívem őket megfosztani a szeretett házaiktól, de az is felőröl, hogy látom, a barátnőm, akit rövidesen szeretnék feleségül venni, őrlődik... Szerinte én őt a kapcsolatunk első éveiben kihasználtam csak, és nincs jogom ezek után azt kérni tőle, hogy a munkáját elhagyva éljen velem együtt szinte nullából, amíg újra nem tud dolgozni. Gyereket szeretne mielőbb.
Szeretem őt, nagyon boldog vagyok, hogy visszajött hozzám. Nem iszom már és nem kell más nő- csak ő.
Mégis azt érzem, nem ért meg engem...
Szerintetek?
Köszönöm a válaszokat.
Tanács: ne tartsd magadban az ötleteidet, gondolkozz előtte, együtt, hangosan. Hozd tudomására, hogy rajta vagy az ügyön, pörögsz, gondolkozol. Írtad a kommentedben, ő is töpreng. Együtt ki fogtok fundálni valamit, de ne keltsd azt a látszatot álmacsóságból, hogy te beletörődtél a helyzetbe, amikor nem így van.
Tanács 2, de erre épp most utaltál magad is: ha közli néha, hogy tetszik neki ez vagy az, mert épp kirakat előtt mászkáltok, az nem azt jelenti, hogy téged utál, mert nem tudjátok megvenni. Ne vedd magadra, ha nem annak szánja.
összegezve: hangosan ne azzal legyél elfoglalva, mit nem lehet, hanem abból induljatok ki, mit lehetne! Így nem nyafinak fog látszani, hogy ez sem megy, az sem megy, hanem fejtörésnek. Mindjárt más.
Önbizalom ügyben: gondolj arra, hogy volt merszed váltani! Amit írtál: hogy sokan konzerválják a siralmas együttélésüket ami a gyereknek sem jó) csak mert nem tudnak, mernek lépni. Te mertél, és együtt élsz azzal, akit szeretsz, és aki szeret téged. Mert szeret, ha szelíden, türelemmel viseli a helyzetet. Az anyagias nők nem ilyenek, az tuti, láttam eleget...:S
Iktasd ki az életedből a volt feleségedet, te a gyerek apja maradtál, nem pedig a férje, ezt ne keverd össze. Ha a (ahogy valaki írta) a nejeddel lógástól sokallt be a menyasszonyod amikor elhagyott, azt ne magyarázd az anyagiakkal.
Meg a családod sem, bár én a helyedben nem a volt feleségemtől kérnék életvezetési tanácsokat a menyasszonyommal való együttélésre. Úgyis elfogult lesz és ahogy írásod szerint eddig, úgy most is a maga malmára fogja hajtani a vizet, ha azt hiszi, örökké előjoga van rád. Ez már a te felelősséged. De mégegyszer: nem, nem az anyagiak miatt megy el az, aki besokall a volt feleség pátyolgatásától.
Lehet lepontozni az összes vérszomjas elhagyott exnejnek.:D
Csak annyit szeretnek megjegyezni,hogy a kerdesedben mar benne van a valasz!!!Sok jo tanacsot kaptal,sok gonosz otletet is.Allj meg egy percre,irdd le papirra a gondolataidat,es donts!Tudod az ELET produkal furcsa dolgokat!Szerintem Te meg szereted a volt csaladodat/feleseg,gyerek/,es egyszerre szeretned megtartani a multat es a jelent.De az NEM fog sikerulni.Sajnos,vannak fajo dontesek is az eletben!
Soha nem bantsd a gyerekedet,soha ne okozz neki se lelki,se anyagi,se semmilyen fajdalmat!-egy no sem er annyit a vilagon!!!!!!!!!!!Ha uj eletet akarsz kezdeni,TELJESEN kezdj az elejerol mindent,a multat hagyd beken!Miert venned el a hazat,a segitseget a gyerekedtol???Csak mert az uj menyasszonyod azt szeretne?
Te irtad,ilyet nem akarsz csinalni!Hat NE csinald!Ha emiatt elhagy,es azert mert szereted a gyereked es tamogatod ot mindenben,akkor ERDEMES elgondolkozni az uj kapcsolatodon.
Egyet SOHA ne felejts el:Csinalunk az eletben olyan hibakat,amit kesobb megbanunk,de helyrehozni mar soha nem tudjuk!!!
Sok sikert a dontesedhez!
Kerlek szepen olvasd el figyelmesen ezt a korabbi kerdest-valaszt itt az oldalon!Talan konnyebb lesz a dontesed meghozni utana./A pancser szo nekem kicsit durva benne!/
Veszhelyzet van,hogyan tudnam raebreszteni a Kedvesemet,hogy gondolja at ujra a vagyonmegosztast az exnejevel?
Na most jól megkavartatok, végülis ki írta a kérdést? A 45 éves férfi, avagy a barátnő? Akárhogy is, a véleményem ugyanaz. Ha a kérdező teljes meggyőződéssel meghozta a visszavonhatatlan döntést, hogy nem akar soha többé a feleségével élni, le kell rendezni a vele való kapcsolatát.
Jogilag, anyagilag, érzelmileg. Mindenkinek jobb lesz a tiszta helyzet. A vagyonon ésszerűen meg kell osztozni. Az, hogy a ház a volt feleségé és a gyerekeké maradt, szerintem rendben van. Annak fenntartásáról azonban már nem a volt férjnek kell gondoskodnia. A volt feleséggel közös családi programokra semmi szükség. AZ az élet lezárult, EZ mostmár egy másik. A barátnőnek tudomásul kell vennie, hogy a gyerekek mindíg gyerekek maradnak, velük szemben az apának mindíg lesz kötelessége, ők az élete kitörölhetetlen részei. És, a későbbiekben elkerülhetetlen lesz , hogy ALKALMANKÉNT a régi és az új család találkozzon, pl. valamelyik gyerek esküvője.
Azon nem kell agyalni, hogy a kérdező meg tud e venni egy új ruhát a kedvesének, vagy sem. MOST ilyen a helyzet, majd lesz jobb. Addig a hiényzó anyagiakat pótolhatja a megbízhatóság, szerelem, szeretet, törődés, odaadás, tisztelet.
Nazeimah
Bonyolult ügy. De nehogymár a gyerekeid szenvedjenek kárt az új nőd miatt. Mi az Istent akarsz 45 évesen? Gyereket? Hülye vagy? Hány évesek a gyerekeid? Inkább velük törődj. És ne csak anyagilag. Elhiszem, hogy szereted őt, de teljesen más tészta, ha egyedül akarsz új életet kezdeni, vagy egy nővel családot alapítani, és ahhoz kéne a pénz. Te magadnak dolgoztál az elmúlt 40 évben, vagy a gyerekeidnek? És csak a mostani gyerekeidnek, vagy a következő házasságodból születetteknek is? Erre válaszolj, szerintem jó tanácsot adtam. Amúgy lehet nyitott házasságban is élni, ne hagyjad el a gyerekeidet inkább hozzad rendbe a házasságod, ha helyrehozható még.
"Szerinte én őt a kapcsolatunk első éveiben kihasználtam csak, és nincs jogom ezek után azt kérni tőle, hogy a munkáját elhagyva éljen velem együtt szinte nullából, amíg újra nem tud dolgozni. Gyereket szeretne mielőbb."
Szerintem ez egy nagyon lényeges részlet az írásodban. Hogy kihasználtad ki? Felnőtt nő, saját döntésekkel. Te meg a gyerekeidet hagytad ott érte, nem? Gondolkodj már el...
Műteni fogják, na és? Ha egyedül lenne hogyan oldaná meg? Egy rendes, tisztességes nő vegyen magának ruhát ne várja hogy a férfi tartsa el és még ő is vegyen neki cuccokat. Ha nem tud dolgozni, főleg ne várja el az ajándékot.
Férfi vagy? Hiú vagy? A gyerekeidet tartsd el, ne a nődet. Amúgy meg összejött egy házas férfival, ebből mi jó sülhet ki szerinted? Már csak a nagy korkülönbség miatt is. Tudom, miről beszélek, szerinted ez a nő 60 évesen is ott lesz veled!?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!