Baj ha szoktam használni a hangomat?

én a szomszéddal eleve nem állok szóba a köszönésen kívül, neked se kell, főleg nem magyarázkodni

a kedves nyanya egyszer átjött, hogy csináljak valamit a gyerekkel, mért nem ringatom, mert éjszaka sírt és őket idegesíti - szabályosan kioktatott, minek hagyom sírni, mert ugye én idióta gonosz vagyok, hagyom üvölteni, meg persze nem értek hozzá (hozzáteszem az ominózus éjszaka felváltva ráztuk a férjemmel a babát, mert mandulagyulladása volt, lázas és fájt a torka és azért sírdogált) rácsaptam az ajtót, azóta nem beszélek vele köszönésen kívül

Utolsó, te nem vagy normális. Nem a családjával ordibál és veszekszik, hanem például engedi a kádba a vizet, pakolja a törölközőket, miegymás és esetleg kikiált, hogy "Józsikám, gyere gyorsan fürdeni, ki fog hűlni a víz!" Ebben nem tudom, hogy neked mi a fő bűn.

Nálunk barátom az, aki elég hangos, de ő alapból hangosan tud beszélni. Viszont ha ő úgy beszél, akkor én is elkezdek hangosabban beszélni... De hát ez van

Én is ilyen vagyok, hangosan beszélek és sokat, akinek nem tetszik, az tehet egy szívességet.

25 N

Nem sok tekintélyed lehet a családod előtt, ha csak üvöltéssel éred el, hogy rádfigyeljenek. Én még a kutyámnak is meg tudtam tanítani, hogy ne ugasson, hanem "buffogjon", szóvel ne csodálkozz, ha a szomszédod be-beszólogat, elvégre nem tanyán laktok, ahol bármikor kedvedre elbődülhetsz.

Engem pedig pont az ilyen sunyi, alattomos, képmutató és arrongáns emberekkel lehet kikergetni a világból.