Mit tegyek ebben a helyzetben? Már megőrülök.
Az a helyzet, hogy a párommal idén nyár végén leszünk 2 és fél éve együtt. Tavaly áprilisban volt az eljegyzésünk.
Most fogok szeptembertől továbbtanulni, valószínűleg Pesten. Tökéletesen elterveztük, hogy hogy lesz, hogyan fogunk élni, hogyan fogunk dolgozni, stb stb. Mikor mindezt előadtuk a szüleimnek, nagyon rosszul fogadták, elutasítóak voltak, egyáltalán nem volt bennük öröm, hogy önállósodni akarok egy rendes férfi mellett, saját keresetből (úgy, hogy nekik egy fillért sem kellett volna adniuk) akarunk élni, meg hogy el akarunk költözni. Összevesztek a párommal, akit azóta tiltanak tőlem. Nem találkozhatunk, nem láthatom, csak titokban tudunk találkozni, mindig veszekszik velem anyu, ha megtudja, hogy nem az akarata szerint cselekszem. Meg akarják tiltani, hogy Pestre menjek, hogy vele menjek, és választás elé állítottak: vagy a párom, vagy ők. De ha a párom mellett döntök, akkor haza többé sose jöhetek. Ilyet nem lehet...ez a kettő nem egy kategória....
Most munkát keresek hogy legalább anyagilag független legyek. Kibékülésről köztük jó pár évig szó sem eshet, mert nagyon csúnya dolgokat vágtak egymás fejéhez... De én nem akarom feladni a szerelmemet, sem a családomat, és velem senki sem foglalkozik... Mindenki elégedett itthon, hogy az van, amit akart...
Mit tegyek?
19 / L
válasza:Pfff... tisztára, mint az én őseim. Nekem 18 évesen vágták a fejemhez, hogy ők nem fizetik a továbbtanulásom, és vagy kidobom a szerelmem, vagy mehetek, amerre látok, ők rám többé nem kíváncsiak.
Nekem nem volt kérdés, sose szerettek, a párom meg már hónapok óta rágta a fülem, hogy költözzünk össze. Még aznap este felhívtam, elmondtam, mi a helyzet, megint mondta, hogy ő tárt karokkal vár, fél óra múlva ott van értem kocsival, egy szavamba kerül.
Költöztem.
Azóta sem bántam meg ezt a döntést.
A te helyzeted ennél is rendezettebb lenne, hisz már elterveztétek, hogy fogsz továbbtanulni, mit fogtok csinálni, én a helyedben még egyszer megkérdezném a szüleimtől, hogy biztos ezt akarják-e...
Mennyire szeretnek, ha nem akarnak látni, mert elkövetted azt az égbekiáltó bűnt, hogy felnőttél, szerelmes lettél, és hamarosan saját családot akarsz. Hogy nem rajtuk akarsz élősködni, mint sok főiskolás, aki azért tanul tovább, addig se kelljen dolgozni, aztán még hat évig bulizik...(Az unoka mindig az aduász. :p)
Elég korlátot, akaratos, fojtogató szüleid lehetnek....
válasza: válasza:Igen, nagyon igazatok van. Olyan kiborító tényleg, hogy anyu békülni sem akar, nem látja be, hogy nekem ez mennyire szar...Aput már nem is érdekli ez az egész, és ennek örülök. De az, hogy Magyarország egyik legjobb egyetemén akarok továbbtanulni, mellette dolgozni, és élni a párommal, nem tudom miért rossz.
Az az igazság, hogy amíg nem volt ez a vita, addig annyira szépen megvoltunk. Anyu is meg apu is gyerekeként szerették a páromat...Csak a vita során tényleg nagyon csúnya szavak váltották egymást...
Most meg... ááá...
Sajnálom első válaszoló, hogy te is így jártál... Ha gondolod, írj privit.
Köszönöm mindkettőtöknek!
válasza: válasza:Ha egyke vagy, valamennyire érthető a szüleid reagálása.
Ülj le velük egy komoly beszélgetésre. Mondd el nekik, hogy minden gyereknek ki kell egyszer repülni és bizonyára ők sem maguknak neveltek fel. Közöld velük, bárhogyan döntesz, te akkor is szeretni fogod őket, ha kitagadnak, ha nem. Te már felnőtt vagy, igaz, fiatal felnőtt, de így szerzel tapasztalatot. Éld az életed és dönts szíved szerint.
Kedves 3. válaszoló!
A szüleim azért mondták, hogy hagyjam a párom, mert egyik nap megsértődtem rá, én hülye meg elmondtam anyunak...Erre jött, hogy munkanélküli, mit várok tőle, mit akarok a jövőben stb. Igaz, hogy az volt, de most dolgozik 1 hónapja, előtte meg 10 évig dolgozott megállás nélkül. Felmondott, munkanélküli volt 8 hónapig, ÉS?
Ez nem azt jelentette volna, hogy ez örökre így marad. Már Pesten keresett állást, albérletet, mindent. És tudom, nem lehet megjósolni, de mi ezt a kapcsolatot hosszútávon képzeltük el, és nem költöznék haza, bármi lenne, mert nem akarom azt hallgatni, hogy mi megmondtuk, nekünk lett igazunk... :S
válasza:Nem lennék egyke...tudjátok, én a kísérleti nyúl vagyok, az első gyerek. Én középiskolába sem mehettem oda, ahova akartam...a testvérem igen...
Az az egy gond van, hogy a szüleim megalázottnak érzik magukat a párom előtt. Pedig anyu is csúnyán megalázta a páromat. Az a baj, nagyon karakán típus, és nem gondolta végig, mit mond... Nekem is olyanokat mondott, hogy még soha nem hallottam olyanokat... Szomorú eset... :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!