Becsületes vagy? Ha pl a boltban a kasszán többet adnak vissza, szólnál?

Már többször szóltam a pénztárosnak, hogy túl sokat ad vissza.

A különbözetet neki kell betenni a kasszába, és bár nekem sincs annyi, hogy ne tudnám elkölteni, neki jobban hiányozna.

Hát nekem egyszer valami árut kétszer ütött be a pénztáros, aztán néztem a blokkon, hogy mitől került többe, amit vettem. Szóltam a csajnak, hogy nézze már meg, erre ő azzal volt, hogy pénztártól való távozás után nincs reklamáció. Mondom ne már, itt állok, egy lépést se tettem, mióta fizettem. Erre ő, hogy hát de a mögöttem levő már fizetett, és úgy már nem lehet (az túlzás, hogy fizetett, bent volt a bankkártyája a gépben). Mondom oké, az az 500 forint nem számít. Egyébként ilyesmi nem csak velem esett meg, hanem ismerősömmel is. Máskor meg ugyanabban a boltban többet adtak vissza és mikor szóltam, gond nélkül elfogadták, pedig akkor is fizetett már, aki mögöttem volt. Érdekes, ilyenkor elfogadnák a reklamációt úgy is, ha az utca túlsó végéről mennék vissza a boltba.

De hogy a kérdésre is válaszoljak, igyekszem becsületes lenni. Nem mindig sikerül, de arra tisztán emlékszem, amikor egyszer egy gimnáziumi matekdogára kettest érdemeltem volna, de egy hibámat nem vette észre a tanár, és így már hármast adott. Szóltam a tanárnak, ő mondta, hogy a becsületességem miatt megadja a hármast, én meg nem fogadtam el, visszaszóltam, hogy matekórán a matektudást kell értékelni, nem a becsületességet. Több ilyet azóta se tudtam csinálni, nem volt hozzá akaraterőm.

Boltban nem vagyok az, mivel úgy b*sszák át az embert, ahogy csak tudják. (pl sokszor megtévesztő, vagy hibás árak kiírása) Ha nem figyelünk a blokkra, sokat bukhatunk. Sokszor járunk így, pl hogy olcsóbb ár van kirakva, de a kasszánál már többet fizetünk, a sok hülye meg simán kifizeti aki nem nézi a blokkot.

Ilyenkor kell szólni, hogy az nem annyi és kötelesek ideadni a kiírt áron, mert szabály, persze a válasz mindig hogy jajjj kint felejtettük...

Hogyha vki elejtené, visszaadnám, ez alap. :) Nem tudnám lenyúlni a pénzét, neki is kell az...

Én is szólni szoktam hasonló helyzetben. Előfordult hogy ötezressel fizettem, de tízből kaptam vissza.. Úgy érezném, loptam a pénzt, ha megtartanám. Olyan esetben és szaladtam már idős asszony és a lánya után, mikor kulcsot ejtettek el a mozgólépcsőn.. Nagyon meglepődtek rajta, hogy hogyan került hozzám:) De szerintem utólag örültek, hogy be tudnak menni a lakásba, megkíméltem őket egy rakás kellemetlenségtől. Azért bocsátkozom fejtegetésekbe, mert a döbbent "De, ezt tényleg az enyém!" után elszeleltem, nehogy azt gondolják, hálát várok..:)

Pár hónapja viszont elég furcsa módon jutalmazott meg a sors. Sietve fizettem egy áruházban, egy fiatal pár állt előttem, de valamiért félre kellett állniuk. A pénztáros előre hívott engem, hogy addig fizessem ki azt a néhány zacskó fagyasztott árut, amit vásároltam.

Aztán pár nap múlva, mikor elővettem őket a mélyhűtőből, meglepetten tapasztaltam, hogy ajándékot is kaptam mellé: jó néhány márkás smink és egyéb holmi lapult a zacskó alján.. A fiatal páré lehetett, akiket gondolom elkezdett leszámlázni, mielőtt én sorra kerültem volna, aztán pedig az ő szatyrukba pakolta az én holmim.. Szóval nem volt szándékos, de biztos nem illettek szép szavakkal akkoriban:S

Ha már 2 sarokkal odébb járok, vagy otthon veszem észre, hogy többet adtak vissza, akkor nem megyek vissza 500 ft alatt. Többre még nem volt példa, de azt valószínűleg visszavinném, vagy esetleg legközelebb, ha el nem felejtem addig. Ha ott helyben veszem észre, szólok.

Viszont van két sztorim is a becsületről. Az egyik kb két hete esett meg, anyám ment vásárolni, és csak egy kifejezett dologért ment, amiből már az utolsót hozta el. Nem volt rajta kód, és épp teltház volt, így nem tudta kifizetni, visszament, hogy megnézze mi volt kiírva (a pénztártól nem messze volt kirakva), figyelmetlen volt, és lerakta a pult szélére a tárcáját, ott is hagyta. Visszament a pénztárhoz, és sehol a tárca, először nem is tudta, hol hagyta el. Előtte máshol is volt vásárolni, ott is körbekérdezett, de semmi, később jutott eszébe, hogy ő oda lerakta a pult szélre, valószínűleg a mögötte álló pasi, aki épp pakolt ki a kosarából ezt látta, a pénztáros meg nem figyelt, és gyorsan elrakta a kedves becsületes vásárló. Volt hozzá képe, holott ott előtte kereste még a tárcáját, és látta, hogy kb 5 méterre van onnan, mégis elrakta. Volt benne kb 25 ezer, mivel még csekkeket is akart befizetni, de a pénz a legkevesebb... minden egyes irata, kártyája, stb benne volt... estére szerencsére meglett, egy ismerős, aki ott dolgozik telefonált, hogy egy gyerek leadta, hogy találta. Minden benne volt, kivéve a pénz, egy kis aprót hagytak. Azt is azért, mert én sem tudom kinyitni az aprópénztartó rekeszét :)

A másik eset velem történt kb 3 éve. Azt hiszem a Kálvin tér közelében jártam épp, egy eléggé forgalmas helyen, csúcsidőben. Elment mellettem egy férfi, és valahogy kiesett a zsebéből egy tárca. Simán elrakhattam volna, mivel ő ment tovább, más meg nem vette észre, és jól láttam, hogy minimum 300-400 ezer ft volt benne, csak a pénz szélét láttam, és eléggé vastag volt, láthatóan 10-20 ezressel tele. Láttam ki hagyta el, felvettem, és utána szóltam, hogy elnézést uram, ezt elhagyta. Elfehéredett, és láthatóan majdnem szívbajt kapott, aztán megkönnyebbült, és nem győzte megköszönni... jól öltözött úriember volt, gyanítom, hogy valami céges pénz lehetett épp nála, nem a szokásos pénztárca volt, inkább ilyen drága bőr irattartó, notesz résszel is... azóta is sóhajtozom, hogy a fene a hülye fejemet, elrakhattam volna :) Ez van, aki becsületes az mindig lemarad.

ha többet adnának vissza a boltban nem szólnék...de pl volt olyan h nem ütöttek be vmit akkor szóltam

vagy egy csávó elhagyta a pénztárcáját már rohadt messze járt de utánavittem

mondjuk mikor én hagytam el a nyakláncom azt persze ellopták

Pénztárcát és társait mindig visszaadom.

Múltkor voltunk bent egy áruházban vásárolni és anyám fizetett én meg pakoltam.Az öszeget nem hallottam,mert nem azzal voltam elfoglalva.Este beszélgetünk hogy mennyiért szoktunk venni egy karton sört és anyámnak akkor esett le,hogy nagyon keveset fizetett.24 sör helyett csak 1 ütött be a pénztáros hölgyemény.Neki ugyan hiánya nem lesz,de a áruháznak igen.

Emiatt nem mentünk vissza már.

De van egy másik történetem,ami most szombaton történt velünk.

Párommal,anyóshoz mentünk be,akivel ezután elmentünk a játszótérre,hogy a lányunk játszhasson egy kicsit.Mivel nagyon meleg volt,párom úgy döntött,hogy meghív egy jégkrémre a közeli kisboltba.Bementünk választottunk és mentünk a pénztárhoz.A hölgy kérdezi a fiát,hogy mennyibe is kerülnek a jégkrémek,mert onnan nem látja.A fiú diktálja az összeget,mire a hölgy elkezdi,hogy az nem annyi,mert az az új ár,de az árhoz tartozó jégkrémek még nem érkeztek meg,így még a tavalyi áron adja őket,ami jóval drágább volt.Párom mondta neki,hogy ez nem úgy működik,mert azon az áron kell adnia a terméket,amilyen áron kint van.Végül mondtam,hogy hagyjuk fizessünk és menjünk,mert nem volt kedvem vitázni és ráadásul a nagyira van bízva a leányzó a játszótéren.

Mivel nagy áruházban dolgozom pénztárosként,valamennyire tisztában vagyok az ilyen dolgokkal.

Most komolyan, ki az a jó érzésű ember, aki lepontozott azért, mert a pénztáros a tudtom nélkül bepakolta nekem más ember cuccait?! Talán szövegértési gondjai akadtak..?

Inkább nem is kommentálom..

Én egyszer egy telefont találtam a pénztárnál, amikor fizettem. Rögtön utánaszóltam az előttem lévőnek, mert azt hittem, hogy az övé. De nem az övé volt, így odaadtam a pénztárosnak.

Egyszer találtam 5000 Ft-ot az egyik plázában, azt gyorsan felvettem:-)