Hogyan ne rontsam el, hogyan vezessem rá?

00:42

Értelek. Részben :)

Bár arra nem kaptam választ, hogy mi is van ezzel a mosogatással. Vagy csak még nem érem fel ésszel :) Ez is olyan dolog lehet, amit nem lehet elmagyarázni, rá kell jönni. Csak nekem még nem sikerált...

Jó neked :)

(szerintem én találkoztam pár blogpostoddal egy bizonyos oldalon. lehetséges?)

Igen lehetséges.

Vagy a nyugodtelet.freeblog.hu-n vagy a thesecret.hu oldalon. Az előbbi most épül.

A secret-re gondoltam, de a másikat is láttam.

Jó dolog ez, csak bele kell jönni :)

Ha a belejövés alatt azt érted, hogy megérteni, akkor igen, egyetértek veled. Csakis megértés a lényeg. Megérteni, miért kínozzuk magunkat felesleges dolgokkal. Meg kell érteni, miért ragaszkodunk olyan dolgokhoz, amik nélkülözésének már csak a puszta gondolata is egyensúlyvesztést okoz.

Mindehhez azt kell megérteni, hogy semmi nem történik tőlünk függetlenül. Tehát amit érzékelsz, látás hallás stb., ahhoz van közöd. Nem is kevés. De ezzel a dologgal bátran szembe kell nézni.Nem nekem elhinni feltételek nélkül, hanem megvizsgálni az életét mindenkinek, hogy milyen pontokon fedezheti ezt fel.

"Soha ne vedd túl komolyan az életed, mert végül ős is komolyan vesz téged"

Kedves Kérdező!

Komolyan veszem a kérdésed, így igyekszem a legérthetőbben válaszolni.

Először is, azért nem tudok neked pontosan válaszolni, mert elképzelhetetlennek tartom ezeket a szitukat a jelenlegi életszemléletemmel. Ugyanis, mint azt már korábban írtam, nem vagyok független semmilyen kialakult helyzettől, így ha ilyen szitu tárulna elém, akkor nem csodálkoznék, mivel már azt jóval ezt megelőzően tudni lehetne, így nem tehetném felelőssé a másikat.

Ha jelenlegi felfogással történne ilyen, mert benne van a pakliba, akkor még inkább tisztában lennék a helyzetemmel és semmilyen esetre sem tenném felelőssé a másikat. Ez nem jelenti azt, hogy akkor magamat okolom. Nem erről szól. Egyszerűen arról, hogy tudom, a megelégedettségem és nyugalmamnak nem lehetnek tárgyai, amit el kell érnem, vagy meg kell tartanom, mert azonnal csapdába ejtenek.

Nem teszem függővé a boldogságomat, nyugalmamat semmilyen külső tényezőtől, mint munka, vagy azon belül munkatársak, eszközök stb. Ugyan ez az élet többi területén. Talán ezt a legnehezebb felfogni sokaknak. Legalább is ezt tapasztaltam eddig. De amikor megértették, hihetetlenül felszabadultak, saját maguk alkotta "rabszolgaságukból".

Ha csak azzal tisztában vagy, vagy csak elgondolkozol ezen, hogy ahogyan hozzáállsz a világhoz és azon belül mindenhez és mindenkihez, úgy fogod viszontlátni, máris előrébb kerültél egy hatalmas lépéssel.

Ki mint vet, úgy arat. Ez a közmondás már szinte közhely, de erről szól. Senki nem viselkedhet velem az általad leírtak szerint, mert tudom hogy én milyen vagyok. Tudom, mit "sugárzok" ki magamból, így tudom hogy mit kaphatok. Persze vannak olyanok, amikről nem sokat tudok, és ha éppen ilyen szitu keletkezik, akkor sem fogok dühösen reagálni. Nem fog jól esni, ez tény, ám nagyon hamar feldolgoznám és megoldanám. Nem kezdenék el dühömben reagálni, megoldani, vagy kijavítani. A düh, a méreg, a bosszúvágy nem bűnös dolog. Semmi sem az. Egyszerűen meg kell élni, ez van. Azzal, hogy menekülni akarsz belőle, csak erősíted.

Ezek, amiket leírtál nagyon mély emberi félreértéseken alapuló meggyőződések, amiket generációk vesznek át egymástól teljesen tudatlanul. Másoljuk egymás hülyeségét. Ezek tudatlanul irányítják a gondolkodásod az érzelmeidet és így az egész életed. Belekapaszkodsz ezekbe a hiedelmekbe, és szenvedsz tőlük. Nem is tudod miért, csak gyötröd magad, újból és újból. Próbálsz változtatni, de ismét ugyan abba kerülsz vissza. Minden eszközt latba vetsz, mégis vissza, ugyan oda. Aztán felteszed a kérdés, MIÉRT? Miért történik velem ez? Talán már neked is felmerült ez a kérdés: "Miért pont a jók azok, aki gyakran a rövidebbet húzzák?" Miért van az, hogy azok a dolgok, amik fontosak, elkerülnek? És ekkor nyitod ki magad igazán a válaszokra.

Ekkor tudsz megértő lenni.

Ezért kérdezel tőlem, meg mindenki mástól. Bár tőlem erélyesen, de tisztában vagyok azzal, hogy miért, így tisztán tudok válaszolni Neked és bárkinek. Nincs miért elítéljelek, mert tudom, miért viselkedsz úgy, ahogy. De ez csak megértés kérdése. Ha tudod, hogy a másik félreértés miatt viselkedik úgy, akkor megértően közeledsz hozzá, és helyre tudod billenteni a félreértését. Bár esetünkben elég komplikáltak a félreértések, sokszor személyesek, de mindez nem számít.

Aztán a válasszal már neked kell megbékélni, mivel sokszor kemény. Nem én vagyok kemény, vagy durva, hanem a válasz és a benned lévő ellenállás. Ezt érzik sokan, csak ráfogják a másik emberre. Pedig a saját gondolataiddal bosszantod magad, azzal a sztorival, amit gyártasz a fejedben. Mindehhez a másiknak már semmi köze. Csak ugye azt hisszük hogy ő miatta van. Ezt nevelték belénk. Hát ez egy igen nagy tévedés.

Elnézést hogy hosszú lett.