Jó lenne már ha meghalna végre, nem gáz ezt így kimondani?

Na, tök jó kis vita lett belőle, de kanyarodjunk vissza a kérdéshez:

Oké, hát ha valaki jobban szeretne egy lakát, minthogy éljen a nagyanyja, akkor oké, szíve joga. De akkor is bunkó, aki ezt hangosan kimondja, és jót röhög rajta.

Akkor várja szépen, csendben a halálát, és élvezze majd utána a "megérdemelt" jussát.

Brrr...

Én egy önző köcsögnek gondolnám magam, ha így éreznék. S az én nagyanyám sem egy angyal, sőt.

Ezért van az, hogy valaki pl. a kutyájára hagyja a vagyonát, vagy akár a vöröskeresztre....

A pénzéhes rokonság, ekkor már nem fog röhögni!!!

16:29

Az én mamámnak is ezek a betegségei voltak, csak ő nem így halt meg, hanem egy hétig tartott neki a haldoklása. Plusz akkor már több mint egy éve nem tudott se beszélni, se írni, az ágyból sem tudott felkelni. Ezért írtam fentebb, hogy a végén már azt kívántam (az utolsó 1 hónapban, mert akkor már nagyon rosszul volt, már nagyon szenvedett, akkor már tudtuk, hogy nem él 1-2 hónapnál tovább), hogy menjen el minél hamarabb. Az utolsó egy hét alatt végig ott voltam mellette, 16 évesen. (Valójában egészen a haláláig minden nap meglátogattam, meg rengetegszer ott aludtam nála.) Fogtam a kezét, mikor meghalt. Azt a megkönnyebbülést, ami kiült az arcára, nem lehet szavakba önteni. Nagyon fáj, hogy ennyit szenvedett, nem érdemelte meg. Nagyon szeretném, hogy még éljen, egészségesen, vagy legalábbis nem olyan betegen, mint ahogy elment. Tudom, hogy most nagyon nehéz, neked, de gondolj te is arra, hogy neki sokkal jobb így. Sose azoknak nehéz, akik meghaltak, hanem azoknak, akik itt maradtak.

Én is reagálnék arra aki álszentnek nevezi azokat akik mindent feladnának a rokonukért..Én írtam,hogy az életem összes munkáját kútba dobnám ha újra láthatnám a nagymamámat.

Tudod,én már most tudom,hogy sokkal szerencsésebb vagyok mint te,mert nekem megadatott,hogy a világ legcsodálatosabb nagymamája az enyém lehetett.Aki soha míg élt nem bántott meg,és mindig a jóra tanított.Egy földre szállt angyal volt.Sajnos gyerekként csak a nagymamám volt,és akkor nem foglalkoztam vele annyit amennyit lehetett volna.Mivel Én a fővárosban éltem,ő pedig Debrecenbe nagyobb lányként már kevesebb időt szántam arra,hogy meglátogassam.Mindig avval napoltam el az utazást,hogy dolgozom,nem érek rá,rohanok..majd jövőre lemegyek..Minden évben volt kifogás,míg egy nap jött a telefon,hogy meghalt..Sose bocsájtom meg magamnak,hogy nem mentem le,csak évente/kétévente egyszer..Bár tudtam volna,hogy nincs örök élet,és kevés idő áll a rendelkezésünkre,mert akkor többször mentem volna..Ma már hogy nincs,bizony hiányzik..Hiányzik a mosolya,az hogy akármikor lementem sütött,főzött,és tudtam szeret engem,fontos vagyok neki..Ő még össze tartotta a nagy családot.Amióta meghalt a nagy család is szétszéledt..Már nem igazán foglalkoznak egymással..Ezért is írtam,hogy nekem minden pénzt megérne ha elmondhatnám neki,hogy annyira szeretem,olyan jó hogy ő volt a nagymamám..De úgy látszik sokan nem is értik miről beszélek..

De én szerencsés vagyok,mert én szeretetben nőttem fel,nekem még megtanították,hogy hogy kell szeretni/tisztelni a másikat..

Egyébként a fiam 2 éves volt amikor mamám meghalt,és bár nem emlékszik arra amikor találkoztak,de mégis szereti a nagyit,mert az emlékeimből él ...

""Tudod,én már most tudom,hogy sokkal szerencsésebb vagyok mint te,mert nekem megadatott,hogy a világ legcsodálatosabb nagymamája az enyém lehetett.Aki soha míg élt nem bántott meg,és mindig a jóra tanított.Egy földre szállt angyal volt.""

Ez a te nagymamád volt. De honnan tudhatod hogy milyen az övé?

Nekem is az egyik nagymamám ilyen volt, de sajnos meghalt.De nem írok olyanokat hogy most mindent odaadnék csak hogy jöjjön vissza. Ez az élet rendje. Jövünk megyünk. Aki azt nem tudja megérteni azt nem is sajnálom.

18:14-nek: igen,ugyanezt érzem én is!! Mintha rólam írtál volna! :(

és mi is örököltünk tőle lakást,de lesz@rom a lakást,nekem nem kell a pénz,csak lenne Ő itt velünk...:(((és én se tudtam eleget lenni vele...örök lelkifurdalás.

és most lesz az első húsvét néküle...még sonkázni sincs kedvem ha nem Ő csinálja a menüt....:(((