Tanácsot szeretnék kérni tőletek. Elvált szülők, apukák Ti ezt megértenétek?

"Kedves Férfiak! Nő létemre minden elismerésem a tiétek!"

Amúgy szerintem még mindig könnyebb kéthetente hétvégén jópofizni, mint 14 napból 12-ben megoldani a mindennapos gondokat: a gyerek hány, a munkából rohanni kell, a suliba másnapra hurkapálcikát kell vinni, kinőtte a tornacipőjét, közben az elvált anyukának egy fodrászhoz eljutni olyan szervezést igényel, mint másnak egy Himalájai expedíció, új társat meg nem tud találni, mert randizni képtelen időt szakítani...

Ebben tökéletesen igazad van. De szerintem ezeket a nehézségeket a nők szülik maguknak, azzal, hogy igazán kevés olyan apuka van, aki korlátlan láthatással rendelkezik. Aki a válást követően is részt vehet a gyerek nevelésében.

Nyilván mindenhez 2 ember kell. Vannak apák is, akik nem képesek erre.

Nyilván az is igaz, hogy annak a félnek van több gondja, akinél a gyerek el lett helyezve.

Az én páromnak is vannak gyerekei az előző házasságából. A kisebbik lányát imádom. A nagyobbik meg már felnőtt, tehát ő más kategória, őt másképpen szeretem.

A kérdező helyében igyekeznék közös programokat kialakítani az apuka nagyfiával, és a közös kicsivel. Állatkert, vagy fürdőzés, kirándulás, stb. Hogy egy kicsit "összecsiszolódjatok". Nem tartom ugyanis egészségesnek, hogy az apa külön kezeli a két fiát. Hiszen ők testvérek! Ha még kicsi is a közös gyerek, de azért lehet már olyan programokat szervezni, amin mindannyian részt vehettek.

Én megértem a kérdezőt, és igazat adok neki. Ha úgy döntött, hogy kell neki egy társ, akkor ezt vállalja. -Ha neki kellemetlen vele együtt lenni olyankor, amikor a gyerekével van, akkor az nagy gond.

A vele alvás pedig szerintem egyszerűen gusztustalan. Nem tudom hogy hány éves a gyerek, de ez már súrolja a pedofília határát. Egy nem csecsemőkurú fiugyerek el kell hogy aludjon egyedül. Ha nem, ott komoly gondok vannak és ebben mindkét szülő hibás.

Szerintem igenis tegye szóvá a kérdező, hogy most akkor hogy is van ez. Ha én a gyerekekkel vagyok, attól még a párom ugyanolyan fontos, és el sem tudnám képzelni, hogy ne vele aludjak, ha beszélni akar velem, akkor ne szólja hozzá, stb. Teljesen más a gyerek és a társ, akettőnek nem szabad kizárnia egymást. (42F)

11,26! Igen is van beleszólásod, mert lehet h az apjánál van a gyerek, de közös elvek szerint kéne nevelni, mert így az lesz amit irtál, h apunál jobb...

Egyébként brutális túlzás h a gyerekkel alszik. Nem egészséges. Maradjon ott vele ami elalszik aztán kész. Meg mondd el neki, h veletek is legyen. Közötök van egymáshoz, együtt is lehet szeretni egymást.