Mennyit változott a párod a kapcsolatotok eleje óta, és mi volt a változás? Adódtak problémák ebből?

Előjött belőle, hogy ő igazából apuci/anyuci pici fia és hirtelen félni kezdett az összeköltözéstől, holott előtte ő akarta a legjobban.

Adódtak belőle problémák, mert én lettem az, aki erőlteti a témát, közben korábban közös igény volt...

Most várakozom, aztán meglátjuk... :S

22L

1. nem mond már annyi szépet, nem udvarol

2. nem hív fel és nem ír annyiszor emailt

3. kevesebbet szexel velem

szerencsére nagyon sokat változott jó irányba. Ő az elején rettentően zárkózott volt. Nagyon furcsa familiája van. náluk az megy hogy kibeszéljük, kihasználjuk a másikat anyagilag is meg fizikailag is.Nem megyünk sehova közösségbe, nem mennek nyaralni, nem tartunk szülinapot, fel sem köszöntjük a másikat, ha beteg magára hagyjuk.

Ő ezt a kibeszélést nem bírta otthon elviselni, de mindig elültették benne a gyanút hogy anyukám biztos ezt mond rá, biztos azt gondol róla. Sokszor anyuval magyarázkodtunk hogy miért mondana ilyet. Egyszer megelégeltük és elmondtuk neki hogy ez nálunk nem divat, ha valami probléma van azt egymás szemébe mondjuk, és csak neki , nem az egész falunak.

Most már együtt lakunk, de ezeket a hülyeségeket szinte sikerült teljesen levetkőznie. Megyünk nyaralni,nem kettesben tartjuk a szülinapját, hanem azokat is meghívhatom akiknek ő fontos.Teljesen nyitott lett, nem akad ki rajta hogy nem 2 fős esküvőt akarok, hanem a családot is. Elmegyünk a családi ebédekre, bejön velem vásárolni, elkísér a hivatalba.Mindig mondom neki hogy az a régi bunkót nem is tudom hogy tudtam elviselni és soha ne legyen olyan.

Szia.Én tudnék erről beszélni, akár egy regényt is, de ha nem is egyet, hát talán kettőt.2001-ben ismerkedtünk meg a volt barátnőmmel,aki később a menyasszonyom lett.Hét évig voltunk együtt.Nagyon romantikus, mélyérzésű,kedves,rendes aranyos, kitartó,és okos lány volt.S még sorolhatnám a pozitívumokat.SZÍVBŐL ÖRÜLTEM ANNAK,HOGY ILYEN LÁNYT TALÁLTAM.Egy mesébe

illő szerelem volt.Aztán pár év után megváltozott.Nem törődött magával, sokszor nem mosott fogat sem.Például az Intercityn úgy utaztunk, hogy tiszta lepedék volt a fogsora, és nagyon büdös volt.Én már kínomban egy másik lányt néztem, aki a párjával volt,de az a lány is engem nézett, nem a párját.Azóta is bánom, hogy nem ismerkedtem meg valahogyan vele.Bár hogy, mikor ott volt a kedvese.(Akivel talán nem is volt boldog). No térjünk vissza az én volt barátnőmre.Mint mondom, egy idő után megváltozott, és nem adott magára, illetve elkezdett rossz emberekkel barátkozni.S azt hitte, hogy minden ember jó ember, aki kedvesen beszél vele.S ő nekik hitt, és nem nekem.Például elhitte nekik azt is, hogy én megcsalom őt.Itt megjegyzem:SOHA NEM TUDNÉK MEGCSALNI SENKIT.Meg még más kitalációkkal is uszították ellenem Máriát, a volt menyasszonyomat, aki inkább ezeknek hitt,és a végén én azt mondtam:mostmár vége!!!Legyen boldog,de MÁSSAL.Ne velem!!!Szomorú történet ez.Örültem is,hogy vége lett, meg nem is!!!De nem kívánom senkinek, hogy azt élje át, amit én.Bővebben is írok, ha érdekel.Tanulságos történet!!!!

"Közel sem az az aranyos, jópofa, vicces férfi. Házsártos, kiabálós, és parancsoló vált belőle.

Én is ugyanezt vettem észre!

Aztán egy jó ideje gyakrabban lefekszem vele és most már csak a "parancsoló" maradt.

:-)