Ragaszkodjak a vágyamhoz, vagy vegyem tudomásul a párom döntését?

Gyermeket szeretnétek? Gondolom nem csak kíváncsiságból volt az a rengeteg sikertelen próbálkozás...

Miért nem fogadtok inkább örökbe egy kisbabát? Azzal nem csak a ti gondotok oldódna meg. És szerintem ha 10 éve együtt vagytok (vagy gondolom még több), akkor nem lehet akadálya! Beszélgessetek erről a pároddal!

Mindenkepp vegyel egy kutyat magadnak! Igy nem lennel boldog, hiszen egy nonek MUSZAJ gondoskodnia valakirol, ezzel lettunk megaldva. Ha kicsi babad nem lehet, ezt az oriasi fajdalmadat igenis enyhitsed egy kutyussal.

Akar lehet kinti kutya is, ha a ferjed a benti kutyat ellenzi. De vegyel egyet, mindenkepp!!! Hidd el megszereti a ferjed is a kutyat, hiszen annyira aranyosak es okosak.

Ne engedj belole, ezmiatt ugysem fog elhagyni a ferjed, akkor meg miert ne vennel? Milyen kutyust szeretnel?

Valószínűleg itt a párkapcsolatoddal alapvető probléma lehet, mert ezt írod: "úgy érzem rá irányíthatnám azt a fajta szeretetet, amit a páromra nem lehet"

A párod ezek szerint nem fogadja el illetve nem viszonozza bizonyos érzelmi megnyilvánulásaidat.

Ha tudná, mennyire bánt, hogy nem lehet gyereked, szerintem egyértelműen beleegyezne, hogy legyen valamilyen állatotok. Persze megpróbálhatod, hogy hazaviszel egy ellenállhatatlan kis szőrgombócot, hátha megszereti, de valószínűleg az érzelmi kommunikációtok hiányos mivoltát ez sem fogja megoldani.

Egyébként meg nekem meggyőződésem, hogy egy állat (nekem macskám van) nem pótolhat egy embert - macska ide vagy oda, ha magányos vagyok, nagyon szeretem a macskámat, mások szerint agyonkényeztetem, de ezen, az ember hiányán nem változtat - de egy ember sem pótolhat egy macskát - ha van párom, attól még ugyanúgy szeretem és agyonkényeztetem a macskámat :)

Tehát mindenképp meg kell oldanod a párkapcsolati problémádat, akár lesz kutyád,akár nem, mert a kutyától fogsz érzelmeket kapni, de a kapcsolatod hiányos volta miatt keletkezett űrt nem fogja betölteni.

Szerintem kár kiforgatni ezt a mondatot: "úgy érzem rá irányíthatnám azt a fajta szeretetet, amit a páromra nem lehet". Mért lenne ettől gond a kapcsolatban? Nyilván a kérdező úgy értette, hogy egy felnőtt ember nem igényel olyan gondoskodást mint egy gyerek vagy egy állat, elvégre felnőtt emberként eltudja látni magát.

Jó ötletnek tűnik a kutya, bár azzal én sosem értettem egyet mikor valaki úgy bánik vele mint a gyerekével (értem itt a cuki ruhácskákat, elmajmolást). Nekem is vannak kutyáim, imádom őket, de elkell fogadniuk a helyüket a családban. Félő, hogyha gyerek "helyett" szeretnéd félreneveled és akkor nem az örömöt fogod benne látni, hanem csak a bosszúságot.

A megoldás itt a KINTI kutya. Beszéld meg vele, és olyan kutyát vegyetek, amelyik bírja a kinti tartást. De aztán nem bevarázsolni a szőnyeg alatt a házba! Ideiglenesen sem!

Egyébként tényleg jobb ötlet lenne a fogadott gyerek.

Hagyjatok mar beken a kerdezot a fogadott gyerekkel! Nem ezt kerdezte. Kutyat szeretne.

Ha fogadott gyereket szeretne, akkor gondolom kutyat irnatok neki, most pedig hogy kutyara faj a foga, a fogadott gyerekkel nyaggatjatok.

Had dontse mar el, hogy mit szeretne, lehet hogy a ferje, aki meg egy kutyat sem turne el, hallani sem szeretne egy fogadott babarol.

Az osszes valaszolo fogadott babaval jon, mert az 1. valaszolo orokbe fogadott egyet.

Szerintem is próbálkozhattok még örökbefogadással is.

A kutya nem kisbabapótlék, de tud kisbabaszerű lenni:) Ha igazán vágysz rá, akkor magyarázd ezt el a párodnak és szerezz be egyet.

Azért mindenki az örökbefogadással jön, mert egyértelmű, hogy a kérdezőnek egy gyerek kell elsősorban, ha az nem lehet, akkor kutya (különben nem írta volna le, hogy sajnos nem lehet gyereke).

A férjednek, ha csak annyi az ellenvetése, hogy nem akar a lakásba kutyák, akkor könnyen meggyőzhető.

Ettől függetlenül én is azt gondolom, hogy bár lehet szeretni egy kutyát is úgy, mintha a saját vérünk lenne, de egy kutya sem fogja tudni azt a hiányt pótolni, amit esetleg egy örökbefogadással tudsz mérsékelni.