Képesek volnának/ voltak megbocsátani egy megcsalást?

Valaki azt írta, hogy a körülményektől függ, és ez teljesen igaz. Én azt vallom, hogy a megcsalásban 50-50%-ban hibás a férj is és a feleség is. Egyszer megcsaltak, elhagytak. Gondolatban megbocsátottam, mert megértettem az okát. Nem voltam NŐ mellette, tehát jogos volt. Most mással élek, szerintem neki is megbocsátanám, de már okos vagyok: nem adok rá okot, hogy félremenjen. Az édesanyja pocakjában nem volt ilyen jó dolga, mint velem, már 9 éve :-). Meg is becsül érte. 36/N

megbocsájtottam neki, 5 éve volt. azóta házasok vagyunk és van egy kisfiúnk, nagyon szeretjük egymást. Nem hiszem, hogy meg merné kockáztatni megint. Viszont elfelejteni nem fogom és ezáltal sokkal gyanakvóbb lettem, ez a tüske örökre a szívemben marad, ez van sajna.

Rettentő nehéz kérdés. Sose kerültem ebbe a helyzetbe, de ha megtörtént volna, azt hiszem, első megrendülésem után leültem volna vele, és megkérdeztem volna: milyen indokok álltak a lépése mögött. Hirtelen fizikai vonzalom? Vagy érzelmi "vihar"? Merthát..mindkettő más és más minőség. És - ahogy ismerem magam - fel sem álltam volna, míg ki nem elemezzük az előzőkben jelzett kérdést, mivel az arra adott válaszok segítenek megérteni, mi az, ami belőlem - testileg lelkileg, ígyhát a kapcsolatunkból is - olyan erővel hiányzott neki, ami végül is "felülírta" a közös életprogramot és azt, hogy "választottuk" egymást. Csak a magam nevében írhatok, de biztos vagyok abban, hogy ilyen - közös - elemzések sora döntené el, hogyan értékeljem, ami történt. (Közös) kudarcnak-e, ami után szétválnak az utak, vagy olyan "tünetegyüttesnek", amely még idejében megnyilvánult ahhoz, hogy diagnosztizáljunk egy betegséget - és együttműködjünk a gyógyulásért.

Még nem volt rá példa, de ha nagyon szeretném az illetőt akkor én nem tudnám elengedni akár megcsalt, akár nem. Annyira furcsán hangzik, de így van. Azt hiszem én is elkövetném a tipikus női reakciót, hogy megbocsájtok... Igazából reménykedem, ha megcsalnak miközben őrülten szerelmes vagyok, akkor lesz ott valaki, aki felpofoz és azt mondja, hogy hagyd ott! És, ha így lesz, legyen elég erőm meg is tenni!

megcsaltak, visszacsaltam es dobtam. jol esett a lelkemnek. senkinek nem tudnek megbocsatani.

Igen, megbocsátottam, mert nagyon szerettem és ő is engem. Ennek 4 éve. Ami rossz, hogy azóta sem tudott magyarázatot adni rá hogy miért tette, mert mindent megkapott minden területen. Talán pont ez volt a baj? Nem tudom. De azóta boldog harmonikus házasságban élünk. Persze a törés bennem van, és nem múlik el, de tudom hogy nem szabad azon rágódnom, mert megmérgezné az egészet.

Én iszonyatosan kiakadnék, de ha látom a másikon, hogy szívből megbánta, és könyörög, hogy bocsássak meg, akkor igen. Egyetlen egyszer és utoljára, de úgy, hogy tudja, még egy aprócska botlás, és tényleg nincs visszaút.

Hát én még csak 11 éves vagyok és még barátnőm se volt de ha megcsalna akkkor mebocsátani megbocsátanék de szakítanék

Nem.