Miért nem értik meg hogy nem olyan egyszerű eladni a lakást, hogyan tudnám szavakkal felfogatni vele és megbántani?

Mióta kötelesség a nagyszülőknek az unokák vagy akár felnőtt gyerekük anyagi hozzájárulása??

Azért én megkérdezném a hozzászólókat,hogy ők mennyit segítenek a nagyszülőknek vagy szülőknek??(gondolom fordítva már nincs kötelesség mi?)

Kedves kérdező! Teljesen mindegy hogy ki mit ír.A legtöbb válaszon csak felhúzod magad..amin nem az meg úgysem segít rajtatok. Teljesen mindegy,hogy milyen helyzetben vagytok,mert mi itt a gép túloldalán,ismeretlenül nem tudhatjuk,hogy végül is mi az oka nagymamád ellenvetésének,vagy miért kerültettek ilyen helyzetbe.Ilyenkor többet is tudni kéne,hogy véleményt vagy segítséget adjon az ember..Ilyenkor érdemes a nagyit is meghallgatni,hátha ő neki is van véleménye..

De vannak tények:

Tény hogy tartozásotok van..nem is kevés elmaradás.

Tény,hogy valamiért hagyta anyukád,hogy felhalmozódjon a sok nem fizetett csekk

Tény,hogy mamádnak van pénze,de nem fizet.NEM KÖTELES FIZETNI ha nem akar.

Anyukád tudja,hogy mennyit képes dolgozni.Ti tudjátok,hogy mennyi mindenről vagytok képesek lemondani..De csak sírással,vagy avval,hogy a nagymamádon bosszút akarsz állni még nem fog a tartozásotok kifizetődni,és nem juttok egyenesbe..

Én nem írom,hogy mit kéne csinálni,mert fogalmam sincs hol és hogyan éltek.Nektek kell tudni mi lenne a legjobb megoldás..

Én tudom hogy évekkel ezelőtt 4 millió forint tartozásomat hogy rendeztem le úgy,hogy teljesen kifizettem az egészet,és ma 5-6 évvel később semmi tartozásom,semmi hitelem nincs..De egy valami biztos. Ahogy annak idején én is,majd ti is nagy és kemény árat fogtok ezért fizetni.Nem könnyű,de kezdésként a teljes lemondás az első lépés..Tudom,tapasztaltam .

Egyre több hülye válasz érkezik erre a kérdésre.

"Álljon meg a nászmenet-nek"13.51-es

-Te honnan tudod,hogy milyen emberhez ment anno feleségül az az asszony?Gondolom,ez a féreg akkor még nem fetrengett a saját szarában,ennyi eszed azért lehetne,ha már itt osztod az észt,és irsz ekkora hülyeségeket.Többek közt,hogy ő hozta magát,és a gyerekeit ilyen helyzetbe(???)Azt meg honnan veszed,hogy a nagyikának a temetés pénzét akarták kölcsönkérni?-és szegényke azt nem tudja odaadni?

Amint olvashatjátok,akik ennyit köpködtök ezekre a szerencsétlenekre,a kedves fia ott lakik nála.Feltételezem az öreglány tarthatja el,mert ki más?Érdekes,arra nem sajnálja?

14.11-es Hagyd már ezt a süket szent beszédet.Ha te ilyen helyzetben lennél,soha nem tudhatod,hogy kiknek könyörögnél egy pár ezer forintért.Szóval hagyjuk ezt a soha nem kérnék kölcsön szöveget....Nem kötelessége a nagyinak segiteni,ez igaz,de sok nagymama ezt teszi,ha hiszed ha nem.Sőt,vannak jóérzésű nagymamák,akik havi rendszerességgel támogatják az unokáikat,ezt képzeld el.

Nektek kérdező meg csak ismételni tudom.Azzonnal bemenni a biróságra,és beadni a gyerektartás megelőlegezésének újboli kérvényét.Feltétlenül irjátok bele,hogy az anyjánál lakik,ott megtalálható.Majd a végrehajtó is szétfog nézni a "mamánál"amikor a fia ingóságait megy lefoglalni,gyerektartás behajtás cimén.Amniről az öreglánynak nincs papirja,azt viszont könyörtelenül viszi a végrehajtó bácsi.

Lehet itt lepontozgatni, meg szidni minket, akik nem állnak a kérdező mellett, de a dolgok akkor sem így működnek.

Én 16 évesen maradtam egyedül a nagyimmal, de 18 éves koromtól egy forintot nem vettem el tőle, hanem még én segítettem, pedig árva voltam.És nem hogy megbántottam volna, hanem még a lába nyomát is megcsókolnám a mai napig, ha segített volna, ha nem.És 20 évesen férjhez mentem, 25 évesen már saját házunk volt, SEGÍTSÉG, ÉS HITEL NÉLKÜL, és a nagyi velünk volt 90 éves koráig, míg meg nem halt.Valahogy így kellene csinálni, nem a nagyszülőről az utolsó bőrt is lehúzni!Az pedig nem a kérdező gondja, hogy most mi legyen, oldja meg az anyja.Ennyi.

Kedves Kérdező,

Nagyon sajnállak benneteket! Sajnos segíteni nem tudok. Anyukádnak bitang nehéz lehet lelkileg és fizikailag is, legyél rá nagyon büszke és szeresd! Sajnálom, hogy 14 évesen szembesülnöd kellett ezekkel a kemény dolgokkal,de most már elmondhatod majdnem felnőttél.

A nagymamádról nem mondok semmit. Talán elég bűntetést kap azzal, hogy az alkesz fiával él és nyugodt lehetsz a kölcsönadók ott is meg fognak jelenni és akkor meg tudja milyen fenyegetésben élni. Megértem hogy dühös vagy de ne a visszabántás foglalkoztasson hanem az hogy az ilyen emberektől elszigetelődj és kizárd az életedből.Se a nagyival, se apáddal nem kell a kapcsolatot tartani.

Néhány kedves válaszoló, kedves nyanyanyák! Semmi nem volt a stilusban elkeseredettségen és csalódottságon kivül. Vegyétek észre hogy egy NÉLKÜLÖZŐ !!!!! gyerek fordult ide tanácsért. Ha jót nem tudtok hozzá szólni akkor kussssssss! Semmiféle luxus nincs az életében, a leírtakból kikövetkezetethető hogy valószinűleg a táplálásával is gondok vannak (főtt kaja csak hétvégén!),alultáplált, testileg, lelkileg megviselt tanácstalan gyerek. Tartsátok meg a szidalmazó és lehúzó negatív gonosz elmeszüleményeiteket. Keressetek mást ha osztani akarjátok az észt. Különösen a nagymamák kifogásai érdekesek:stilus, meg ha így szólnál hozzám.....hogy b@sszus? Megalázottan és dühösen kétségbeesve?

Sajnálom, hogy ilyen korban felemésztenek ezek a gondok. Te nem fogod tudni sajnos megoldani, ezt az édesanyád kell majd kitalálja, vagy neki kell majd segítségért fordulni valaki máshoz.

Nem tudom milyen volt a kapcsolatod a nagyiddal, valószínű, hogy valami miatt ő is haragszik, ezért nem akar kisegíteni. Az, hogy te most megbántod, vagy netalán leköpöd (?!?!?!???) az nem fogja megoldani a problémáitokat, viszont annak a lehetőségét is örökre elveszed, hogy valaha is bármit adjon nektek és unokájának tekintsen. Bárhogy haragszol, nem ez a megoldás.