Hogy lehet arra haragudni, megbántani, vagy utálni akit szeret az ember?

Ma én mondtam férjemnek hogy "annyira gyűlöllek ilyenkor"

Sajnos én is észrevettem hogy néha amikor veszekszünk egyenesen gyűlölöm és nem bírok ránézni sem. De amikor kibékülünk, mintha mi sem történt volna. Annyira bánom ezt mert nem tudom hogy normális-e ez az érzés vagy velem van a baj, mármint a kapcsolatunkkal, hogy képes vagyok gyűlölni olyankor ha veszekszünk. Nem, nem csak szimplán haragszom rá olyankor hanem azt kívánom bár takarodna a fenébe. De ha kibékülünk akkor meg olyan mintha más ember lenne, mintha meg sem bántott volna.

Hát... nekem csak egyszer mondana olyat a férjem, hogy gyűlöl. Segítenék neki csomagolni, és ez nagyon komolyan mondom.

Emberek vagyunk, nem állatok, tiszteljük már annyira egymást, hogy nem b*gatjuk a másikat, és nem rajta vezetjük le a feszültséget.

Ez egyszerű. Nem tudjátok magatokat kontrollálni. Nem lenne egyszerűbb nyugodtan meghallgatni a másik mondandóját, majd elmondani a saját véleményed, majd ő is a sajátját, kultúráltan? Ennyi a kulcs igazából, csak sajnos manapság kevés embernek sikerül. Mindenki csak veszekszik, a magáét fújja. Veszekedni könnyű, erőt venni magatokon már nehezebb. Bár egyik ismerősöm azt mondta, ettől jó a kapcsolatuk, hogy veszekednek, azt mondta "kell a veszekedés". Szerintem ez szánalmas.

21/F

mindenki szokott veszekedni. aki mást mond,hazudik. de a csúnyákat mondás,és h néha útálod a másikat az valóban nem jó. menjetek terápiára,mert egy idő után már nem lehet a dolgokat egy jóízű d..gással helyre hozni.

én is haragudtam már a páromra,de inkább szomorú voltam olyankor nem gyűlöletet éreztem