Mit tegyek egy régies gondolkozású kőbunkó anyám mellett?

OK, anyád sem tökéletes, de akkor is csak egy hisztiző kisgyereket látok, akiben rengeteg az agresszió, és még mindig nevetséges, hogy azt akarja 16 évesen, hogy az anyja férfiként nézzen rá. Ez soha nem fog megtörténni.

Az ordibálás, a veszekedés ezen nem fog segíteni.

Az sem, ha anyád intézettel fenyeget. Legfeljebb megkérdezel egy gyámügyest, de nem adhat be csak úgy, mert "megunt".

Olyan meg nincs, hogy bejössz a lányoknak, de anyád elintézi, hogy ne kedveljenek meg. Ha elmész velük sétálni, randizni, stb, akkor megkedvelnek, és onnantól anyád fejre állhat, akkor is kedvelni fognak.

Fél, hogy egyedül marad, de inkább úgy próbáld meg ezt kommunikálni, hogy "egyszer asszonyt hozol a házhoz", tele lesz a ház unokákkal, akik a lába körül fognak rohangálni, és milyen jó lesz neki is, meg neked is, de ehhez az kell, hogy ismerkedhess lányokkal.

Most még nem akarsz tőlük semmi komolyat, de ő az anyád, ők meg nők, és nem pótolhatja őket.

Nyugodtan kérdezz rá a diákmunkára, ha csak aláírás kell hozzá, akkor aláíratod, (vagy aláírod, és kész), és mehetsz.

Gonosz dolog, de az ordításnál hatásosabb, ha te is zsarolod: ha nem hagy élni, nem ad neked meg mindent, hagyjon kicsit csajozni, melózni, mert így nem fogadnak be a többiek, te meg szenvedsz. Ezt meg nem akarhatja, ha szeret.

Az ordítozás még soha nem vezetett sehová, erről meg szokj le, ha azt akarod, hogy bárki férfinak nézzen.

10:43

Remélni lehet, de nem fog összejönni.

Egy gond van, hogy te szó szerint hisztizel. Aki pedig hisztizik, azt nem lehet komolyan venni. És egy hisztis fiú még kiábrándítóbb, mint egy hisztis lány (nem mintha bármelyik lánynak is jól állna, de egy fiútól ez még visszataszítóbb). Az írásodból is lejön, hogy a problémákat te ezzel a cirkuszolással próbálod rendezni. Ha megmutatnád anyukádnak, hogy már nem vagy gyerek, aki földhöz csapja magát, ha valamit nem kap meg, hanem egy majdnem felnőtt fia van, aki ért a szóból, akkor talán másképp kezelne. De most csak azt látja, hogy óbégatsz, mint egy ovis, aki nem kap a boltban cukorkát, és gondolom azt szűri le ebből, hogy egy gyereknek minek borotva. Majd ha úgy viselkedsz, ahogy egy 16 éves fiatalembernek kéne, akkor nyilván úgy is fog kezelni.

Azt veszem ki a soraidból, hogy ketten éltek otthon. Na, azt mondd meg nekem, hogy mondjuk az elmúlt két évben, hányszor jutott eszedbe, hogy magadtól (nem kérésre) elmosogass mondjuk ebéd után, vagy elővedd a porszívót, vagy bármi ilyesmit csinálj? Hiszen egy házban, ahol két felnőtt (vagy majdnem felnőtt) ember lakik, ott mindketten tesznek azért, hogy ne koszban éljenek, nem csak az egyikük. Na ez felnőtt viselkedés lenne. Ha ezeket magadtól megcsinálnád, meg még a többi ilyesmit is, akkor nem kezelne úgy anyukád sem, mint egy kisgyereket.

Javaslom, egyszer olvasd el Szabó Magda Születésnap című regényét, igaz, az egy lányról szól, de kb. ő is épp úgy viselkedik mint te, amíg egyszer csak rá nem jön, hogy addig nem fogják felnőttként kezelni, amíg a felnőttek kötelességeiből is ki nem veszi a részét.

Ahogy itt elolvastam a válaszokat nagyot néztem, a kérdezőt szóljátok le amiért feltette ezt a kérdést. Szerintem ha mélyebben belegondolnátok az ő helyébe akkor nem így nyilvánulnátok meg.

Én nem egy hisztis, nagyarcú fiút képzelek el, hanem egy magas tűrőképes, visszahúzódó szerény fiút, aki megellégelte ezt a helyzetet.

Ismerős ez a helyzet amibe most te vagy..De szerintem anyukád nem azt akarja elérni, hogy ott égessen le ahol csak tud, hanem az hogy minnél jobb jövőd legyen, ne kövesd a sok veled egykorú fiút, hogy minden pénteken pics*részegen, belőve mássz haza. És szerintem azért nem akarja hogy csajozz mert akkor tökre egyedül maradna, és hogy először alapítsd meg a jövőd ne állj össze minden 2. lánnyal aki tetszik.. Meghát 51 éves, magyarázhatsz neki napokig a divatról, akkor sem érti meg. Esetleg azt próbáld meg neki elmagyarázni, hogy jobban örülnél ha minden hónapba odaadna neked X összeget és abból te vennél magadnak ami kell, esetleg ha nem bízik benned akkor kísérjen el, de ne szóljon bele hogy mit veszel!: )

És a hangod ne elmeld fel rá 1x sem, tisztelned kell akármilyen "köcs*g" hiszen ő nevelt 16 évig, és törekedett rá hogy legyen meg mindened!

a kamaszkor már csak ilyen.

ha normálisan adod elő a kéréseidet, és nem hisztizel, akkor venni fog neked borotvát, és a ruhákra szánt pénzt neked adja, h saját ízlésed szerint öltözködhess.

kompromisszumokat kell vele kötnöd, a követelőzéssel semmit sem fogsz elérni.

én sem támadom a kérdezőt, és úgy gondolom, mint itt fentebb is mondta valaki, hogy normális, visszahúzódó, magas tűrőképességű gyerekről van szó. azt mondjátok meg, hogy ép lelkületű felnőtt ember, ha telik valamire, hogyhogy nem fogja meg a gyereket, hogy gyerünk kisfiam, ennyi telik rá, válassz! úgy, hogy pontosan azért csinálja, hogy maga mellett tartsa, hogy elszigetelje másoktól.

lehet megjegyzést tenni arra, hogy milyen a kérdező stílusa, vagy milyenek a gondolatai, de jusson már eszünkbe, hogy milyen lehet a környezet, amiben él. mert a gyerek magától nem lesz ilyen, hanem a szülő igazi törődését hiányolja. nem a kevésbé ciki ruhát.