Elítélendő, vagy szégyen az, ha egy 23 éves lányt még a szülei tartanak el?
Sajnos nincs munkám, a szüleim kapcsolatai ellenére sincs semmi.
Annak ellenére, hogy ez az otthonom, a gyermekkorom otthona, kezdem magam kellemetlenül érezni, hogy itt vagyok 23évesen, és még mindig hetente kapok zsebpénzt.
Mikor ezt mondtam a szüleimnek lepirítottak, hogy hogy mondhatok ilyet, felejtsem el gyorsan, ők örülnek, hogy itthon vagyok, és a szívük mélyén ők nagyon szeretnék, ha soha nem mennék el itthonról, és velük maradnék. Bár tudják, hogy ez az élet rendje, de aznap fognak belehalni a fájdalomba, mikor elmegyek. Bátyámnál is ez volt.
Na most lenne hová mennem, mert még régen vettek egy lakást, úgymond kiinduló, útra indító pontként. Bátyám beköltözött, (most jövök majd én, aztán húgom) de azóta a feleségével sikerült kertes házat venniük, most ki van adva a lakás. De oda sem mehetek, hisz miből tartanám fent magam?
Nem arról van szó, szeretek itthon lenni, csak úgy gondolom semmit sem érek. Természetesen nem ülök egész nap a babérjaimon. Rengeteget segítek nekik, nagyon sokat. A vállalkozásban, akkor mosok, főzök, takarítok, vasalok.
Kicsit hosszúra sikeredett, de szeretném, ha leírnátok a véleményeteket, mert nem érzem így jól magam.:(
válasza:
válasza:Szerintem se érezd magad kényelmetlenül! Természetes, hogy amíg nem találsz munkát, nem költözöl külön. Ez egyáltalán nem probléma, és a szüleid is nagyon megértőek, ők csak örülnek, amíg együtt laktok :)
Majd találsz munkát is, de ahogy írtad, segítesz a vállalkozásban és egyéb dolgokban.
válasza:Én is hasonló helyzetben vagyok. 23 éves vagyok és munkanélküli. Három hétnél soha nem töltök itthon többet, ezért munkát sem találtam magamnak.
Nálunk azért már kicsit gáz ez anyagilag, mert egyre rosszabbul állunk, de cserébe én is mindenből kiveszem a részemet, főleg a Nagyi gondozásából, ami sajnos 24 órás meló lett az utóbbi időben. :(
De nekem is rossz érzés hogy csak viszem a pénzt, de nem hozom ennyi idősen :(
én teljesen természetesnek tartom, hogy segítek itthon. Őszintén egy senkiházi hálátlan dögnek tartanám magam, ha nem segítenék. Számomra ez magától értetődő egész kicsi korom óta.
De, ezt a bejelentést megemlítem nekik.
Köszönöm az eddigi válaszokat, nagyon aranyosak vagytok.
Számítottam negatív kommentárokra is, de lehet, hogy még kapok majd:)
válasza:Mai viszonylatban se nem szégyen pláne nem elítélendő.
Van aki cserélne veled elhiszed?
18/F
válasza:Hasonló cipőben járok én is, bár én a nagyimmal lakom.
Sokszor olyan cikinek érzem, hogy ő fizet nekem mindent, mert most fejeztem be a sulit, és eddig kaptam egy kis pénzt, de most már elvontak mindent.
Ő is azt mondja, hogy nem sajnálja tőlem, meg olyan nincs hogy én azt visszafizessem majd, de valamilyen módom majd megpróbálom. Meg én is úgy vagyok vele, hogy ha már anyagilag nem tudok segíteni, akkor amit tudok azt megcsinálom helyette. Mosogatás, takarítás, kert/kutya rendben tartása, bevásárlok. (A főzést azt inkább nem...) :)
22/L
(Egyébként én sokszor azt érzem, hogy olyan céltalan az életem. Mert eddig korán keltem, elmentem suliba, hazajöttem, megvolt a mindennapos teendő. Most meg olyan lettem mint egy háztartásbeli)
én is angolozok, le szeretnék nyelvvizsgázni.
22éves lánynak: én is ezt érzem, hogy céltalan az életem, sehova sem tartok.:(
válasza:Olvasd el ezt, és másként fogod látni, azt, hogy mikor kell már szégyellned magad!
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!