PSZICHÓLÓGUSOK ELŐNYBEN. Mit lehet csinálni, ha a szülei kihasználnak valakit, elszakítják mindenkitől, mindent és mindenkit előbbre helyeznek, mint a fiukat?
ha ez nem fake, akkor durva, hogy ilyenek vannak
amúgy ide nem pszichológus kell, hanem józan paraszti ész :)
amúgy nem nagyon tudom, hogy ilyen helyzetben mit lehet tenni, nem is a pesszimizmusával, meg ilyenekkel, hanem, hogy, ugye nem tudja még magát eltartani, ami ugye nem az ő hibája, mert kb senki nem tudná ma magát itthon 21 évesen eltartani, szóval elköltözni se tud..
Ha minden kötél szakad, vidd el csajozni és keress neki egy olyan lányt aki észhez téríti :)
Velem is ezt művelte anyám, egész életemben behódoltam neki, mert minek vitatkozzak vele csak rosszabb lesz... Persze így az én életem lett egyre rosszabb, a végén már depressziós, pánikbeteg, és teljesen önbizalomhiányos voltam.
Aztán találkoztam a párommal. Fél évig jártunk titokban, alig láttuk egymást, majd mikor nem bírtam tovább és elkezdtem "lázadozni" és későn hazaérni, anyám kérdésére bevallottam hogy mi a helyzet.
Nagy botrány lett, és kényszerített (volna) hogy hagyjam ott a párom.
Erre én felhívtam anyósomat aki anyám helyett anyám volt végig, és 2 nap múlva költöztem... igaz most egy fél m2-es szobában szorongunk a párommal pénzgondokkal küszködve, hiányzik kicsit a régi életem, de semmi nem múlhatja felül a szabadságot és azt, hogy a párommal lehetek bármikor :) 20/L
előre szólok, bár kamu lenni :(
hívtam csajozni.Elmentünk buliba a barátnőmmel, meg még 2 lánnyal és hívtam őt is.Ha azt mondom, h sima buli, akk nem jön el, hazudtam, h ez a diplomabulim.Direkt kettesben hagytam a másik lánnyal, aki tökre jó arc meg az 1ik legjobb lánybarátom és úgy szeretm, mint a tesómat...meg olyan jófej, h kész!és nem, semmi.Külön megkértem ezt a lányt is, h dumáljon vele, mert nem ismer innen senkit, ha én a barátnőmmel elleszek, akk ne érezze magát egyedül, de egyszerűen nem hajlandó kommunikálni.Mondta később, h "áá, úgysem nekem való ez, meg biztos nem is jövök be neki, meg én csak szánalomból meg sajnálatból hívom el, meg csak sajnálatból beszélnek vele a lányok" .Millió ellenpéldát hoztam, de nem.Nem érezte magát rosszul, mert nálunk, az én barátaim nem ismerték és alapból pozitívan álltak hozzá, barátságosan, ő meg visszahúzódott...az egyik lány még a felsőjét is kivasalta, megigazította a haját.Mondtam aztán, h ugye milyen jó, h minden féle ellenszolgáltatás nélkül, szívből törődnek az emberrel, mert jó emberekkel tele a világ, csak meg kell találni.De csak bólogat és szomorkodik.
az elejét elírtam.
"bár kamu lenne :("
nem az, sajnos nem kamu
Szia!
Ha ő nem akar magán segíteni, megfeszülhetsz, akkor sem tudsz te magad egyedül segíteni rajta.
Kell valami,ami kimozdítja az önsajnálatból, tespedségből és ráeszmél, mi van körülötte. De ehhez ő maga kell.
Olyanon nem tudsz segíteni, aki nem kér belőle. Ez van sajnos.
Üdv!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!