Ki örököl ha a férjem meghal? Gyerekünk nincs.1 éve vagyunk házasok. A férjem szerint én de én ezt nem nagyon hiszem, szerinte felesleges a végrendelet mert a törvényes örökös én leszek

Mik az írásbeli magánvégrendelet alakszerűségi követelményei?

Írásbeli magánvégrendelet az örökhagyónak vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére szóló magánokiratba foglalt rendelkezése.

Alakszerűségi követelmények, amely mindhárom fajta végrendelet esetében irányadóak:

1.) a végrendelet csak olyan nyelven tehető, amelyet a végrendelkező ért és amelyen írni és olvasni is tud.

2.) Az okirat írásjeleinek meg kell hogy feleljenek a közönséges írás követelményeinek (jel vagy számjegyírással készült végrendelet tehát érvénytelen)

3.) Ki kell hogy tűnjön az okiratból a végrendeleti minőség, valamint a keltezés helye és ideje. (a gyakorlatban ezek a követelmények sokszor nem egyértelműen jelennek meg és a bírói gyakorlat is mutat némi eltérést e dokumentumok megítélése kapcsán, ezért mindenképpen szükségesnek tartsuk, hogy a végrendelkező az itt leírt szabályokat betartsa)

- a keltezés időpontjának egyetlen meghatározott napra kell esnie

- holográf végrendelet esetében a keltezést is saját kezűleg az örökhagyónak kell aláírnia

- az ügyvéd bélyegzője vagy a végrendeleti tanuk címe önmagában nem elegendő a keltezés feltüntetésére

- a keltezés téves megjelölése a valóságos adatok bizonyítása útján az örökhagyó halála után is korrigálható, ha a végrendelkezés valóságos időpontja utólag egyértelműen tisztázható.

4.) az örökhagyónak a dokumentumot a holográf végrendelet esetén is saját kezűleg alá kell írnia. Általában a teljes névnek kell szerepelnie, azonban ha a végrendelkezés például egy személyes hangvételű levélben történik, a bíróság egy ügyben elegendőnek fogadta el azt is, hogy a végrendelkező csak az utónevét tüntette fel. A lényeg tehát az, hogy az eset összes körülményeiből a végrendelkező személyazonossága kétségtelenül megállapítható legyen.

5.) Ha a végrendelet több különálló lapból áll, azt folyamatos számozással és a végrendelkezőnek - illetve allográf végrendelet esetén a tanuknak is - az okirat minden lapját saját aláírásával kell ellátnia. Ezen alakszerűségi követelmények megsértése – adott esetben – csak a végrendelet részleges érvénytelenségét váltja ki.

6.) Összeférhetetlenségi szabályok: a végrendelet tartalmának kialakításában meghatározó szerepet játszó személyek illetőleg ezek hozzátartozói javára szóló juttatás csak akkor érvényes ha az örökhagyó a végrendeletnek ezt a részét saját kezűleg írta és aláírta. A tanú javára szóló juttatás akkor is érvényes, ha a végrendelkezésnél a kedvezményezett tanún kívül további két tanú közreműködött. Azt, hogy ki tekinthető a közreműködők hozzátartozójának, azt a végrendelet aláírásának dátuma figyelembevételével kell elbírálni. Ezen összeférhetetlenségi szabályokba ütköző rendelkezések csak részleges érvénytelenséghez vezetnek.

Az egyes végrendeleti fajtákra vonatkozó speciális alakszerűségi követelmények:

1.) holográf végrendelet: az örökhagyónak a végrendeletet mindenképpen saját kézírásával kell, hogy elkészítse.

2.) Allográf végrendelet:

- a végrendeletet leíró személy elég, ha csak korlátozott cselekvőképességgel rendelkezik, de egyebekben a végrendelet az alaki előírásoknak megfelel

- Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú

a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;

b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;

c) írástudatlan.

A PK 86. sz. állásfoglalás alapján a végrendelkező személyazonosítására az a tanú is alkalmas, aki a végrendelkező személyazonosságát hitelt érdemlő módon (például személyi igazolvány alapján) megállapította. Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének tehát nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.

3.) közjegyzőnél letett végrendelet esetében az érvényesség feltétele, hogy az örökhagyó a végrendelet minimális kellékeivel rendelkező és általa aláírt magánokiratot célzatosan (végintézkedés céljával) és személyesen helyezze letétbe a közjegyzőnél. A közjegyzőnek a végrendelet tartalmáról nem kell, hogy tudomása legyen. A közjegyzőnek a végrendelet letétbe helyezéséről jegyzőkönyvet kell felvennie és annak átvételéről elismervényt kell adnia. A végrendeletet a közjegyző a jegyzőkönyvvel együtt őrzi. Ha a végrendelet a közjegyző őrizetéből kikerül, annak érvényességéhez az szükséges, hogy más fajta végrendelet tartalmi feltételeinek is megfeleljen.

Milyen kötelező tartalmi elemei vannak egy végrendeletnek?

Az örökhagyó a végrendelet tartalmát szabadon állapítja meg. A törvény csak példálózó felsorolással és fakultatív jelleggel írja le a végrendelet legtipikusabb tartalmi elemeit. A végrendelkező nem öröklési jogi rendelkezésekre (pl. alapítványrendelés) és nem jogi természetű kívánságokra is kitérhet.

Mik a végrendelet legtipikusabb tartalmi elemei?

1.) örökösnevezés

2.) kizárás

3.) hagyományrendelés

4.) meghagyás

Hogyan kell az örököst megnevezni?

Örökös nevezése bármely formában sor kerülhet. Nem kötelező, hogy a törvény szavai szó szerint elhangozzanak. Meghatározott vagyontárgy esetében azonban fontos az egyértelműség, ugyanis ennek hiányában csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével állapítható meg az, hogy a jelen esetben örökösnevezésről vagy dologi hagyományrendelésről van szó.

Kit lehet örökösnek megnevezni?

Az örökhagyó bizonyos korlátozások figyelembevételével bárkit örököséül nevezhet. A bírói gyakorlat azt is elegendőnek tartja, ha a végrendelet szövegéből a nevezett örökös személye egyértelműen megállapítható.

A méhmagzat is örökösül nevezhető, öröklési jogképessége azonban feltételes, az élve születés tényéhez igazodik. Az örökhagyó halálakor még meg sem fogant gyermek örökössé nevezése érvénytelen.

Lehetőség van egy vagy több helyettes örökös nevezésére is. Arra is lehetősége van az örökhagyónak, hogy a törvényes örökös kiesése esetére nevezzen helyettes örököst.

Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés (utóörökös) azonban mint helyettes örökösnevezés érvényes, ha annak feltételei fennállnak.

Itt egy minta:

VÉGRENDELET

Alulírott <név> (<szül hely>, <szül idő>. <anyja neve>, <lakhely> alatti lakos) belátási és cselekvőképességem teljes birtokában, befolyástól mentesen halálom esetére az alábbiak szerint rendelkezem:

1 A ……………………….szám alatti ingatlannak, illetve a rajta álló …………. szobából konyhából, fürdőszobából , WC-ből ,garázsból ,pincéből ,kertből álló ingatlannak a tulajdonomat képező ……. része –mely különvagyonomat képezi - tulajdonjogának örököse ……………………….. , míg holtig tartó haszonélvezeti jogának örököse <név> (<szül hely>, <szül idő>. <anyja neve>, <lakhely> alatti lakos) legyen, aki jóban-rosszban hűséges társam volt. Élettársam a házat csak egyedül lakhatja ,gyermekei nagykorúságukat követően nem költözhetnek hozzá .

2. A ………………………. élettársam halála után köteles az ingatlant a végrendeleti végrehajtó közreműködésével értékesíteni és a költségek levonása után fennmaradó vételárat teljes egészében kórházi orvosi gép , műszer beszerzésére fordítani ,és mindezt a végrendeleti végrehajtó felé igazolni . Minden más irányú felhasználása az összegnek tilos , és az örökség elvesztését vonja maga után.

3. Amennyiben a ………………………… az örökséget elvesztené , helyettes örököse az

ingatlan vételára vonatkozásában a ………………………………….………………….

legyen .

4. Az ugyancsak különvagyonomban levő …………….. forgalmi rendszámú …………… típusú személygépkocsi tulajdonjogát valamint minden ingó vagyonomat ……………………………………. örökölje .

5. A hasonlóképpen különvagyonomat képező , és ……………………… fiókjánál lekötött

devizaszámlámon lévő összeg örököse szintén élettársam legyen . A számláról csak nyugdíjbavonulását követően és csak havi ……………… összegben vehet fel élettársam

pénzt .

6. Élettársam köteles engem halálomig gondozni , ápolni és illőn ,hamvasztással ,pap jelenléte nélkül ,a nyilvánosság teljes kizárásával eltemettetni.

7. A …………………………. , illetve helyettes örököse köteles az adományomról és személyemről az épületben illő helyen emléktáblát állítani .

8. A végrendeletem végrehajtásával ………………….….. ügyvédet ( iroda :……………………………………. ) bízom meg .

Elvárom , hogy végintézkedésemet minden érintett tiszteletben tartsa.

Kelt. ………….., ………… év ………………. hó ………………. napján.

…………………………………………….

Aláírás <név>

Alulírott <tanú 1> és <tanú 2> végrendeleti tanúk bizonyítjuk, hogy az általunk személyesen ismert <név> együttes jelenlétünkben kijelentette, hogy ez az okirat az ő végrendeletét tartalmazza, és ő azt előttünk aláírta.

Kelt. ………….., ………… év ………………. hó ………………. napján.

.

Név: ………………………………………………..

Lakcím: …………………………………………….

Név: ………………………………………………..

Lakcím: …………………………………………….

A szerződést szerkesztette és ellenjegyezte …….., …… év …………. hó ………. napján.

……………………….. ügyvéd

Tudnivalók.: Saját kézírással írt végrendelet szabályos, illetve ügyvéd jelenlétében írt, amennyiben azt a végrendelkező, tanúk, ügyvéd minden oldalon aláírt.

"... Új öröklési jogszabályok - 2011. január 01.-től

Az azonos eseményben elhunyt személyek esetében komoly nehézséget jelent a gyakorlatban a hagyaték megnyílása sorrendjének megállapítása. A bizonytalanság és az esetleges igazságtalanság elkerülése érdekében, az új szabályok szerint a közösen elszenvedett balesetben vagy más hasonló veszélyhelyzetben ezek bekövetkezésekor, egyidőben elhalt személyek az egymás után történő öröklésből a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesnek.

Közvégrendeletet ezentúl kizárólag közjegyző előtt lehet tenni (eddig bíróság előtt is lehetett). A cselekvőképesség szabályainak változása átvezetésre kerül az öröklési szabályokban is: az a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, akinek a bíróság a cselekvőképességét vagyonával való rendelkezésében korlátozta, csak közvégrendeletet tehet; annak érvényességéhez azonban sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

A magánvégrendeletnél újdonság, hogy az érvényesen csak olyan nyelven tehető, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen saját kezűleg írt (holográf) végrendelet esetében - elegendő csak - írni, más által írt (allográf) végrendelet esetében – elegendő csak - olvasni tudni. Ha az írásbeli magánvégrendelet több különálló lapból áll és azt a végrendelkező saját kezűleg írta, alaki érvényességének feltétele az, hogy minden lapját folyamatos sorszámozással lássák el. A más által írt, több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendeletnél a folyamatos sorszámozás mellett továbbra is érvényességi feltétel, hogy minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírásával ellássa. A tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás szabályai között találjuk a közreműködő definícióját: ilyen a végrendelet leírója, megfogalmazója, valamint az a személy is, aki a végrendelet megalkotásában a végrendelet tartalmát érdemben befolyásoló szerepet játszott.

Szigorodnak a szóbeli végrendelet szabályai: szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet megtételét nem teszi lehetővé (a hatályos szöveg tartalmazza még a „jelentékeny nehézséggel tehetne” szófordulatot is). Továbbá a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet (a jelenlegi három hónappal szemben).

Az új Ptk. visszatér a hatályos Ptk. előtti szabályozáshoz, miszerint a közös végrendelet érvényességét házastársak és bejegyzett élettársak esetében elismeri. Érvényes a házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt végrendelete, ha

•saját kezűleg írt végrendelet esetében az okiratot az egyik örökhagyó elejétől végig maga írja és aláírja, a másik örökhagyó pedig ugyanazon az okiraton maga írja és aláírja azt a nyilatkozatot, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja,

•más által írt végrendelet esetében az örökhagyók egymás és a tanúk együttes jelenlétében teszik meg végintézkedési nyilatkozatukat és írják alá az okiratot, vagy ha az már megtörtént, mindkét örökhagyó egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön-külön nyilatkozik arról, hogy az okirat a végakaratát foglalja magában, és hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja, vagy

•azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.

Hatályát veszti a házastársak közös végrendelete a házasság felbontásával. A hatályos szabályozás szerint két vagy több személynek bármilyen alakban, ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.

Végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát ezentúl kizárólag megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani, az abban megjelölt ok alapján és csak a megtámadó személy javára. Új szabály, hogy a közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve, ha a letett okirat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként megfelel. A közjegyzőnek azonban a végrendelkezőt erről tájékoztatnia kell. Változás, hogy öröklési szerződésben az örökhagyó a szerződő felet kizárólag gondozásáért cserébe is örökösévé teheti (a hatályos szabályok szerint csak tartás vagy életjáradék fejében). Továbbá lehetőség nyílik a harmadik személy javára, az örökhagyó halála utáni időre is öröklési szerződést kötni.

A hatályos szabályok szerint elsőként a leszármazó, majd hiányában a házastárs vagy bejegyzett élettárs, azok hiányában pedig a szülő örököl. Az új kódex - életszerűbbé téve ezzel az öröklési jogi szabályokat és követve az európai szabályozási tendenciákat - a házastárs számára leszármazók esetén is állagöröklést, egy gyermekrész öröklését biztosítja azzal, hogy a házastársat az általa lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési tárgyakon továbbra is haszonélvezeti jog illeti meg, a lakás állagát egyébként a gyermekek öröklik.

Az új törvény a házastárssal egy sorban törvényes öröklés jogot ad az örökhagyó szüleinek, tehát az örökhagyó házastársa örökli az általa lakott lakást és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakat, örökli továbbá az ági vagyon holtig tartó haszonélvezetét is. Az egyéb hagyaték felét ugyancsak a házastárs örökli, másik felét pedig az örökhagyó szülei. A szülő halála után a házastárs örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek elhunyt házastársáról hárultak annak szüleire.

Az új szabályok szerint mind a törvényes állagörökösök, mind a házastárs bármikor igényelheti – azaz időbeli korlát nélkül - a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A jelenlegi szabályok szerint legfeljebb az örökség megnyíltától számított egy éven belül van erre lehetőség.

Új szabály, hogy az örökhagyó élettársát személyes szolgalom formájában használati jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakásra és a közösen használt szokásos berendezési és felszerelési tárgyakra, ha az életközösség közötte és az örökhagyó között legalább tíz évig folyamatosan fennállott, és az öröklés megnyíltakor is fennáll. A használati jog az élettársat halálig megilleti akkor is, ha házasságot köt vagy új élettársi kapcsolatot létesít.

Az új Ptk. változtat a kitagadás okain is: elhagyja a jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre történő ítélést, mint okot. Új okként megjelöli nagykorú leszármazó esetén az örökhagyóval szemben tanúsított durva hálátlanságot, illetve a szülő is kitagadható a leszármazó sérelmére tanúsított olyan magatartás miatt, amely szülői felügyeleti jogának megszüntetésére adott vagy adhatott volna alapot.

A kódex bevezeti a hagyatéki gondnok jogintézményét is. A törvényes öröklés szabályainak alkalmazása esetén hagyatéki gondnok kirendelésére kerülhet sor, ha a hagyatéki eljárásról szóló külön törvényben feljogosítottak ezt kérik. Azaz ha a hagyatéki leltár szerint a hagyatékban követelés van, annak behajtására az öröklésben érdekelt kérelmére a közjegyző hagyatéki gondnokot rendelhet ki. Ha valamennyi öröklésben érdekelt közös kérelemben kéri meghatározott személy hagyatéki gondnokul történő kirendelését, akkor a kérelemben megjelölt személyt kell kirendelni. Hagyatéki gondnok csak akkor rendelhető ki, ha az eljárásának előrelátható díját és költségeit a kérelmező - a hagyatéki eljárás költségeitől függetlenül - megelőlegezi és viseli. Egyebekben a hagyatéki gondnokra a végrendeleti végrehajtóra irányadó szabályokat kell alkalmazni..."

[link]

Szia!

Bocs, nem olvastam végig a rengeteg választ, lehet leírták már a helyeset is.

Én sajnos megtapasztaltam, hogy nem minden esetben a házastárs örököl, ha nincs gyerek.

Történet röviden:

9 éves voltam amikor anyukám férjhez ment a nevelő apámhoz (akit én saját apámként szerettem és visszafelé is így volt). Közös gyerekük nincs. A lényeg, hogy apuhoz (mert így hívtam) költöztünk aki a szüleitől örökölt és egy részben ajándékba kapott házban élt az anyjával.

Évek múltán anyuék vettek egy saját házat, de sajnos apu betegsége miatt nem tudták felújítani és beköltözni.

A lényeg, hogy volt közös tulajdonú ingatlanuk is és olyan is aminek 1/2-1/2-ed arányban apu és az öccse voltak a tulajdonosai.

Mi is úgy tudtuk, hogy ha apu meghal, akkor anyu örököl utána (én nem voltam a nevére véve).

Amikor aztán ez bekövetkezett az öccse (aki persze 20 évig feléjük se nézett) előkerült és amit apu a szüleitől, nagyszüleitől örökölt szépen egyenes ági leszármazóként megörökölte.

Egyszóval anyu csak a közös ingatlanból örökölt (a többin csak haszonélvezeti joga lett).

Sőt a kedves sógor szinte kipakoltatta a cuccait a fele házból amin nincs haszonélvezeti joga, onnan ahol 20 évig élt.

Tehát a férjed, nem örökölte, hanem vette az ingatlant, akkor azt szerintem te öröklöd, ellenkező esetben a testvérek és te csak haszonélvező leszel.

De ha rám hallgatsz (és biztos nem egyedül mi kerültünk már ilyen helyzetbe) minél előbb csináltattok egy hivatalos végrendeletet. Nem érdemes várni, apu is mindíg csak halogatta, hogy rám íratja részét, aztán szegény egyszer csak lefeküdt és többet nem ébredt fel (56 évesen).

A válasz írója 59%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 19:31

az már egészen mellékes?, hogy a kérdésben az is szerepel, hogy gyermekük NINCS!

Nem tudom miért kell beszólogatni a kérdezőnek?!

Írta, hogy beteg a férje...

Lehet, hogy 10 évig együtt éltek a férje házában, de csak 1 éve házasodtak össze.

Miért kell rosszindulatú kitalációkkal dobálózni?

Milyen érdekes, hogy ebben az országban mindenki ért a joghoz, orvostudományhoz, sporthoz, politikához, azt közbe valahogy mégse haladunk előre! Emberek éveket tanulnak egyetemeken, nyomják az ipart élesben, de mindig jön valaki, aki szakképzettség nélkül is jobban tudja!

Ezek az emberek valahogy mindig olyan magabiztosak, mintha legalábbis ők kodifikálták volna a Ptk-t. Ehhez rendszerint még hozzájön egy pofátlan, kioktató stílus, forrást persze soha nem jelölnek meg, de nem is kell, elég a kinyilatkoztatás. Az agresszivitás és magabiztosság valahogy mindig egyenes arányban van a hülyeséggel. Ha véletlenül elkenik az ilyenek száját a bíróságon, szokás szerint a bíró a h"lye. Hát, nyilván. Az ügyfél nem tanulja a jogot, az ügyfél jogásznak születik!

Ha nem értek valamihez, nem szoktam beledumálni. Vagy ha igen, figyelek a stílusra, hátha van a közelben szakember.

Persze végül is mindegy, nyilván nem ez az a hely, ahol ilyen kérdéseket meg lehet vitatni. Csak érdekes az emberek hozzáállása, gondoltam megemlítem: SZÁNALMAS!

Tudom, a következő lépés az lesz, amikor jön az okos és sértve érzi magát, nem pedig b@lf@sznak és már nyomja is a piros kezet lefelé...próbált már valaki gleccsert megállítani? :D

Eh...na igen...a tr@g@rs@gszűrő...asszem repülök. Sziasztok! :)