Kezdek belehülyülni. Én vagyok a maradi? Fontos

Szóval..

Másfél éve vagyunk együtt a barátnőmmel.

Tudom nem nagy év,de a mai fiatalságban szerintem ez már nagy szó.

Én 18 éves vagyok,a a barátnőm 16.

Mostanában egyre többet veszekszünk.Nem tudom mi lehet az oka.Próbálok többet nyelni,szinte mindent elengedek neki,csakhogy a veszekedést elkerüljük.

Rengeteg barátot feláldoztam a lányért,hogy vele lehessek.

Amióta gimibe jár,bekerült az "elitbe".

Szóval akik hétvégenként cserélik a pasijukat,össze-vissza dugnak bolondítják a pasikat.(Nem vagyok maradi,otthonülő,szoktam inni,berúgni,de azért engem irritál hogy ilyenekkel lóg)

Főleg,hogy az uncsija is ilyen,egy suliba járnak.

Legutoljára dicsekedett hogy 13 fiúval smárolt szombaton.

A barátnőmet én nem szoktam visszatartani bárhova engedem,nem állok az útjába.Anno egyet kértem,hogy a szomszédommal ne nagyon haverkodjon mivel nagyon nem vagyunk jóban velük.

Erre,pár napja azt mondta,hogy jó lett volna,azon a házibulin lenni szilveszterkor.Holnap az ő koncertjükre fog menni.

Pedig csak ennyit kértem.Ő mindig duzzogott anno,hogyha egy lány rám köszönt is.Mára elég kevés csaj barátom maradt,és ez teljes mértékben az ő hibája,amit nem sajnálnék,ha a kapcsolatunk megfelelő lenne,de nem az..

Én nem vele járok egy suliba,de egy közös ismerősünk(!!), mondta hogy sok a fiú körülötte.(Ezt a barátnőmnek).Én erre sem szóltam semmit,de amikor már egy 2. is mondja (ő nekem)az egy kicsit bosszantó.

1 hete,azt mondta,hogy szabad akar lenni,és hogy legyen nyílt kapcsolat.Nálam ez a szabad megcsalást jelenti.

Szerintetek van értelme ennek a kapcsolatnak?

Igaz,utána visszavonta,azzal az indokkal hogy hiányoznék neki..

Ha vége lesz belebolondulok,ezért halasztgatom a szakítást.

Ti mit tennétek ebben a helyzetben?

Szerintetek szeret és csak én gondolom úgy hogy "még" tartaléknak jó vagyok?