Mit tennél ha 14,15,16 évesen teherbe esnél?

NOs, semmiképp sem tartanám meg. Azt nem mondom, hogy örökbe adnám, mert akkor egy életre furdalna a lelkiismeret, no meg a gyereket is, amikor rájön, hogy neki van anyukája valahol a világban, és ő eldobta magától.

Tehát elvetetném. Mindig is úgy gondoltam, hogy ha tudom, hogy egy gyereknek nem lenne jó valamilyen élet (mint pélául egy szintén gyerek anyuka, kilátástalan élet), akkor semmilyen élete ne legyen. És ezzel a gyereknek teszünk a legjobbat, még ha csúnyán is hangzik. Borzalmas, hogyan élnek ezek a fiatal anyák: otthonokban, egy agresszív férfival, vagy az utcán.

Ráadásul gyerekkel férjet is nehéz lenne találni: ki venne el egy 20 éves nőt egy 4 éves gyerekkel?

Teherbe estem. Nagyon kétségbeestem, és a lehető legrosszabbat választottam, nem mondtam el.

Nem akartam elvetetni (az apja azt tanácsolta, ő is megijedt). Mikor anyukám megtudta, a körülményekhez képest nagyon nyugodt volt. Akkor volt még 3-4 hét a szülésig. Megkérdezte, hogy mit szeretnék, örökbe tudnám-e adni. Nem tudtam.

Egy darabig győzködött, de ráébredt, hogy ő sem akarná.

Már 4 éves elmúlt, gyönyörű, okos nagyfiú, és mindenki imádja. Az apukájával összeházasodtunk, és a gyerkőc születésétől külön élünk (szerencsénk, hogy megtehettük, ez nagyon sokaknak nem adatik meg).

Ő a szemük fénye, kiegyensúlyozott, boldog gyerek, és mindenki, aki ismer belátja, hogy megbirkózunk a feladattal (orvos, védőnő, családtagok, barátok, de még az ismeretlenek is, ha megnézik a képeinket).

Mindemellett ha valaki hasonló helyzetbe kerül, csak azt tanácsolhatom, hogy bízzatok a szüleitekben. Szeretnek titeket, és mérgesek lesznek (teljesen jogosan), de amint lenyugszanak a kedélyek, mellétek állnak. Mert szülők. És akárhogy viselkedik is egy szülő a hétköznapok mókuskerekében, a gyermeke az első!

Erre a mai napig senki sem tudja a választ.

Nem vették észre sem ők, sem a tanáraim, osztálytársaim, barátaim.

Valószínűleg az agy műve, csodás egy szerkezet és képes majdnem bármire:)

Annyira nem akartam, hogy észrevegyék, hogy nem látszott. Sosem voltam mondjuk vékony, és a terhesség alatt végig fogytam (nem direkt, ugyanúgy ettem, mint korábban).

20:05-ös

14-16 évesen ezen nem gondolkodtam mert NEM ÉLTEM szexuális életet gyerek-fejjel...

De valószínűleg teljesen magamba zuhantam volna és teljesen csalódtam volna saját magamban az elveimben...az fájt volna a legjobban, hogy a szüleimnek is csalódást okoztam volna...

szerintem egy 14-16 évesnek nem szabadna megforduljon ez a kérdés a fejében, mert 14-16 évesen szerintem nincsen olyan kapcsolat, ahol a felek valóban áttudnák érezni a szexualitás jelentőségét egészében, úgy ahogy illik...

Persze d.gni lehet ekkora korban is, de az más...nyilván aki ezt csinálja ennyi idősen, vessen magára...:-S

Ha terhes lettem volna tizenévesen, biztosan elmondom otthon, és elmegyek a dokihoz.

20/L