Mit tennél ha 14,15,16 évesen teherbe esnél?

Dunának mennék...

Kb.

Minél gyorsabban elmondani, annál jobb.

Legyen idő még együtt dönteni, ne kész tények elé állítsam őket, hogy nagyszülők lesznek, már nincs mit tenni.

Egyébként nekem mindig azt mondták, még ennyi idősen is, ha terhes vagyok, szóljak, felnevelik, csak ne vetessek el gyereket.

Nem derült ki, hogy tényleg ennyire lazák lettek volna, vagy sem, mert soha nem volt abortuszom, két tervezett gyerekem van.

30/N

Én először anyával beszélnék. Hozzám ő áll közelebb.

Anya terhes lettem.

Innen két verzió van tovább: Szeretném megtartani (bár ezt én nem helyeselném ilyen idős korban), vagy szeretném ha segítenél és még időben intézkednénk, mert nem érzem magam készen az anyaságra.

Akár hogy is történne, akár mi is lenne, segítene, hisz Ő már tudja milyen felelősséggel jár egy gyermeket felnevelni.

Plusz ha még nem is védekeztünk és úgy sikerült volna, akkor is kézzel-lábbal ragaszkodnék ahhoz, hogy óvszert használtunk, csak valószínű, hogy rosszul. Aztán következőnek, ha komoly kapcsolatom lenne, a fogamzásgátló lenne a minimum.

Őszintén, és minél hamarabb. Ugyanis ez egy olyan helyzet, ami magától nem fog megoldódni, és minél később szólsz, annál rosszabb lesz a helyzet.

Aki felnőttjátékot játszik, annak bizonyos helyzetekben felnőttként is kell viselkednie, és vállalnia kell a felelősséget. Szomorú, hogy nem védekeztél, pedig gondolom tudod, hogyan kell. Azt se felejtsd el, hogy aki nem védekezik, az nem csak terhes lehet, de beteg is. Sem az AIDS, sem a hepatitis nem fog kikerülni csak azért, mert fiatal vagy. (És ezt nem azért írom, mert okoskodni akarok, hanem azért, mert éppen most próbálom feldolgozni a tényt, hogy az egyik fiatal srác, aki intézetben nőtt fel, és akinek segítettem néhanapján, HIV-vel fertőződött meg nemrég.)

Állj oda a szüleid elé, és mondd el ami történt, őszintén! Mondd el, hogy a segítségükre van szükséged, mert baj történt, és egyedül már nem vagy képes rá, hogy megoldd. Azután pedig tanulj a történtekből, és védekezz, mert ha nem védekezel, azzal életeket tehetsz tönkre!

Én 16 évesen kezdtem nemi életet élni, már akkor kitárgyaltuk anyuval hogy mit hogy mikor... Megbeszéltük, hogy szólni fogok, ha bármi gondom van, és elvetethetem, ugyanis nekem ez ez az egyetlen gondolatom még így 18 éves fejjel is. Nem lennék kész az anyaságra.

Kezdetnek gumióvszerrel védekeztünk, kb 1 évig, aztán kb másfél éve fogamzásgátlót szedek. Részben ugye azért jó, mert véd a teherbeesés ellen, kényelmes, stb.. Másrészt meg rendszertelen volt a ciklusom, így azt is beállította.

Nem mellékesen volt már egy olyan helyzet, amikor még óvszerrel védekeztünk, hogy minden rendben volt ugyan, de nem jött meg... Pár nap késés után szóltam, egy hét után vettünk tesztet... Amúgy szinte teljesen biztos voltam benne hogy terhes nem lehetek, mert fizikai képtelenség, hiszen nem volt baj, megvettük, megcsináltuk... Negatív lett.. ezután se jött még meg, elmentünk nődokihoz, ő megvizsgált, kiderült hogy tényleg nem vagyok terhes, adott egy erő hormontartalmú gyógyszert, hogy megjöjjön, de a megkönnyebbüléstől másnap megjött...Beteg voltam, végül kiderült, azért késett. Ezután írattuk fel a fogamzásgátlót.

18/L