"Ha 18-20 évesen nem találja meg vki a párját, akkor utána csak egyre nehezebb lesz. " Tényleg?

Én ezt tapasztalom, sokkal könnyebb ismerkedni tizenévesen, mint huszonévesen.

Amúgy szüleim, nagyszüleim is tizenévesen ismerkedtek meg.

15-16 évesen nagyon fiatal az ember. Még ha hosszútávú is akkor is az esetek legnagyobb százalékában befuccsol, mert annyit változnak az évek alatt.

Viszont az már igaz, hogy ha 30-as éveidben nem találod meg az igazit akkor már elgondolkozhatsz..de ne 20 évesen!:)

L/19

szerintem nehezebb, bár most a neten azért csak lehet ismerkedni :)

főleg azért lehet mert már nem jársz iskolában ahol nap mint nap új ismeretségeket kötsz, ellentétben a munkahelyeddel ami sokszor elég ingerszegény. már discoba, buliba se annyit vagy egyáltalán nem jársz 30-40 évesen és hát valljuk be, 30 évesen már a hévre se szívesen ülsz fel, nehogy leszólítgass helyes pasikat ;)

és akkor még ott van az is, hogy 30 évesen már kialakult életed van amin nem szívesen változtatsz.

de nem lehetetlen ismerkedni, ha még keresed a párod nyitottnak kell maradni :)

Talán könnyebb ismerkedni. Több szórakozóhely van ahova fiatalok járnak. Meg, ahogy múlik az idő, egyre kevesebb az, aki még egyedülálló. Hogy tartósabbak-e a fiatalkori kapcsolatok, az szerintem nem jellemző, nem ettől függ.

Én tizenévesen még egyáltalán nem akartam megállapodni senki mellett, még jócskán válogatni szerettem volna.

Majdnem 30 voltam, mikor megismertem a férjemet. Úgyhogy mi pont egy ellenpélda vagyunk.

Nem tudom nehezebb-e, ugyanis a saját korosztályomnak nem felelek meg. Külsöre nem a tömeg divatot követem, nem a hétvégéknek élek és érettebb vagyok a koromnál. Mindezt jelen pillanatban hátránynak tudom be, mert egyszerüen nem ez kell Én pedig nem akarok megváltozni.

Reménykedem abban, hogy a késöbbiekben sikerrel járok a 25-30-as korosztályban, mert köztük érzem magam teljes értékü emberként.

Addig is, tanulok, utazok, építem a karrierem, mert remélem egyszer lesz gyerekem és nem akarom, hogy bármiben is hiányt szenvedjen.

21/F