Haragtartóak vagytok?

Én igen.

Olyanokat üvöltözött, amiért többé nem állok szóba vele. Soha. Ez tuti.

Nehezen, de el lehet vesziteni a bizalmamat teljesen. És akkor vége. Eddig 2 embernek (barátnak) sikerült ez, most anyámnak.

Egyszer apámra nagyon megharagudtam, mert részegen azt mondta nekem, hogy r.ohadék vagyok( nem szokott amúgy inni).

Nem beszéltem vele, vagy 2-3 évig, és a szemébe mondtam párszor, hogy mennyire gyűlölöm...

Mosmár úgy elvagyok vele, de nem érdekel különösebben, nem mondhatnám, hogy jó a kapcsolat, de legalább köszönünk egymásnak, meg nem megy a gyűlölködés...

Párommal szemben nem vagyok haragtartó, neki ergo mindent megbocsájtok elég gyorsan (kivétel megcsalás, hazugság agresszió ezeket nem bocsájtanám meg), akkor is ha "teszem magam", hogy nem.

A tesómra rá tudok haragudni elég sokáig, de alapjában neki is mindig megbocsájtok. Anyum-apum-nagyszüleim dettó.

2o-L

Két barátnőm volt eddig akik csúnyán átvertek nekik sosem fogok már megbocsájtani, ha igen akkor is csak nagyvonalakban. Eljátszodták a bizalmamat, kihasználtak. Egyik évben az egyik, másik évben a másik. Nem is csoda, testvérekről van szó:-S

A családtagjaimmal nem volt komolyabb konflitusom, de eltudom képzelni, hogy ha nem állnának ki a párom mellett, vagy kritizálnák akkor hagynám őket, hadd csinálják, de nélkülem. Előző voltam

2o-L

Egyáltalán nem. Egy szép szó, vagy kedves nézés és vége a haragnak.

20/L

Nem vagyok haragtartó. Számomra a megbocsátás létkérdés. Én hívő vagyok. Van egy ima, amely Jézus tanításaiból van, és ott egy ilyen sor:"Bocsásd meg a vétkeinket, hogy annak mintájára mi is megbocsáthassunk azoknak, akik ellenünk vétettek." A "Miatyánk"-ban is hasonlóan van: "Bocsásd meg vétkeinket, ahogy mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétettek." És még van a Bibiliában egy példabeszéd, ami arról szól, hogy nem hétszer, de még hetvenszer, vagy hétszázhetvenhétszer is meg kell bocsátanunk. Akit mindez nem érint meg, annak azt fűzöm hozzá, hogy mindaddig, amíg a haragot dédelgetjük magunkban, az ott forrong, fortyog, mérgezi a lelkünket, szomorítja az életünket, eszi a májunkat, mérgezi a vesénket.Azt hisszük jól kitolunk azzal, akire haragszunk, de közben mi magunk válunk rabbá,a haragunk rabjává.

De hogyan szabaduljuk meg a haragunktól? Váljunk megalázkodó nyuszikává, akin mindenki taposhat? Nem! Nem erről van szó egyáltalán. Ellenkezőleg. Aki megbocsát, az ezáltal fölébe emelkedik annak, akinek megbocsátott, sőt a régi önmagának is fölébe emelkedik.

Coli T. Tipping Sorsfordító megbocsátás c. könyve mindezt nagyszerűen elmagyarázza.