Milyen ciki dolgok történtek veled életed során?

Egy erre szakosodott fórumot már teleraktam a saját és a családi sztorikkal. Hirtelen gyerekkori történetek ugrottak be, íme pár:

3-4 éves lehettem, anyám a parton napozott, én apámmal a vízben ebihalakat vadásztam, kb térdig (nekem derékig) érő vízben. Apámat is eléggé lefoglalta, mert a végén rám már alig figyelve, kezében az ebihalas műanyag pohárral, bőszen kereste a kis dögöket.

Nekem gyerekfejjel jó viccnek tűnt,hogy páros lábbal ugrándozva közlekedjek. Persze egy víz alatti kőben hasra vágódtam. Akkor még nem fogtam fel, hogy fel tudnék állni, így a víz alatt úszva, kiabálva, fuldokolva csapkodtam. Apám tőlem 2-3 méterre még mindig ebihalat keresett.

Anyám vette észre a partról, hogy eltűntem. Ordítás, hogy hol a gyerek???

Apám ijedten megfordult, kikapott a vízből. Kiköhögtem a lenyelt vizet, szerencsére komoly bajom nem esett. De kishíján meghaltam :)))

Szintén apám (a leírás ellenére jó apa, csak rettentő szétszórt, amit örököltem is :)). 4-5 éves lehettem, még Trabantunk volt. Szállunk ki, anyám már kb 100 méterre előre ment, apám pakolászott. Ácsorogtam a kocsi mellett és a zsanérnál keletkező nyílás hivogatta az ujjamat. Bedugtam. Apám becsapta az ajtót (hátrafelé nézve, anyámmal beszélgetve). Ujjam bent maradt. Ordítás teli tüdőből. Anyám sprintelt visszafelé, apám lefagyott, állt mellettem, falfehéren nézett és nem mozdult :)

Anyám olimpiai időt futott, feltépte az ajtót - apám még mindig szoborrá meredve állt - és kiszabadította az ujjam. Rohanás a kórházba, levették a körmömet és visszagyurmázták a palacsintává lapult ujjamat.

Erre szerencsére nem emlékszem, csak elmesélésből, nyoma nem maradt.

Férjem mesélte, hogy a lánya (nem közös gyerek) kiskorában játszott körülötte, amíg ő a házuk építkezésén dolgozott. Egyszercsak annyit látott, hogy közelít a lánya (5-6 éves lehetett), egyik lábán papucs, a másikon egy deszka.

Ennek megfelelően érdekes mozgással placcsogott a deszkával az apja felé.

Odarohant, a gyerek belelépett egy szögbe, ami szerencsére csak a lábujjai közötti bőrt szúrta át, nem az egész lábfejét. De meg se nyikkant, csak sétálgatott a lábára szögelt deszkával.

Orvos, tetanusz, szülők majdnem szívrohamot kaptak :)

Alvás közben szoktatok beégni?

Vallásos koliban voltam középsikolában, és vasárnap istentiszteletre kellett menni ha bent maradtam. Nem vagyok különösebben szentfazék, se érdeklődő a dolog iránt, és elaludtam közben, békésen. Azt álmodtam, hogy ott ülök padban, a pap prédikál, és a prédikáció végén ezt mondja: "A kérdésemre pedig válaszol..." és itt a nevemet mondta. Én ettől úgy megijedtem, mert nem tudtam, mi a kérdés, nem figyeltem, hogy a valóságban a prédikáció közepén nagy zajjal felugrottam és vigyázba álltam, és közöltem "ööö, háát...". És akkor esett le hogy csak álmodtam. Mindenki engem nézett, még a pap is, utána a nevelőtanáromtól kaptam egy fejmosást és két hétre megvonta a kimenőmet. :/

Meg egyszer valami komolyzenei hangversenyen aludtam be (pedig szeretem, csak piszok fáradt voltam), és amikor felébredtem csönd volt, és reflexből elkezdtem tapsolni, de senki nem csatlakozott hozzám, mert a mű közepén lévő hatásszünetbe tapsoltam bele. A karmester rosszalló pillantásokkal illetett...

Meg egyszer elaludtam a buszon is 16 órás műszak után, és lecsúsztam az ülésen, aztán meg a garázsban tértem magamhoz, sofőr sehol, én meg be voltma zárva a buszba. Ott dörömböltem, a vezetőfülke be volt zárva, és a kutya nem volt ott. Telefonom lemerült, és vagy egy óra múlva vett észre egy másik sofőr. Hát az még zsír volt. Kerítettek kulcsot, és elkezdtek osztani, hogy mi fenét keresek ott, meg mit képzelek magamról, meg egyáltalán.

Utána még vagy három órámba telt hazavergődni.

hát én elég ügyetlen vagyok.szóval sokszor volt olyan,hogy valamit leejtettem/összetörtem nyilvánosan,megbotlottam meg ilyenek.

Múltkor mentem tornázni, már majdnem mindenki teremben volt, mikor szépen belejtettem...csakhogy elfelejtettem fizetni (belépőt) - utánam szóltak. Persze erre mindenki rám figyelt, oké,odamentem,fizettem,aztán fordulatból felrúgtam a hangfalat :S hát csöppet mosolyogtak rajtam -kb. 30 ember :)

Off: Az utolsó nagyon gusztustalan, ne is nézzétek! Nem értem miféle perverzió részéről, hogy folyton ezt az esetét híreszteli itt a GYK-n!

On: Velem az történt, hogy mentünk az egyetem folyosóján hárman barátnők. Pont nem fértünk el egymás mellett, így én kicsit előrementem, és hátrafelé beszéltem. Csakhogy nem tudtam, hogy kitettek előtte való nap egy asztalt a folyosóra, így hát persze hogy nagy lendülettel nekimentem :D A barátnőim meg röhögve mentegetőztek, hogy hát nem gondolták, hogy nem vettem észre...

A másik meg az volt, hogy egyszer itthon jöttem ki az ajtón, léptem bele a papucsomba, megtámaszkodva az ajtófélfában, miközben csuktam be az ajtót. Papucs fenn, de ajtó nem csukódik. Nem értettem, hogy miért, így erősen megrántottam. Na hát ezután rájöttem, hogy azért nem csukódott be, mert ott volt a mutatóujjam... Amúgy sajnos a fájdalom nekem nagyon sokára szokott eljutni a tudatomig, így nem ez volt az első ilyesmi esetem, de tény, hogy ez a legcikisebb.

Velem amúgy nem nagyon szoktak ilyenek történni, szerintem ez a 2 volt eddig életemben, ellenben a barátnőmmel szinte hetente történik valami. Vele már olyan is volt, hogy egy múzeumban egy golyószóróba beleakadt a haja, és úgy kellett segítséget hívnia, hogy szabadítsák ki. De róla aztán tudnék mesélni bőven...

1.kiskoromban anyukámmal barangoltam az állatkertben, és ő elég furcsán szok tüsszenteni, és hát pont sikerült neki egyet. mellettünk állt egy anyuka a kislányával, aki megkérdezte az anyukájától: "-anya ez milyen állat volt?"

2.suliban nagyszünetben ettünk az asztalnál, elég rosszul éreztem magam és ahogy megláttam a szembeszomszédomat (nagyon tetszett a fiú)amint enni kezd... hm.. hát úgymond lehánytam szegényt :(

3. egyik éjjel nagyon rosszul éreztem magam, kikászálódtam az ágyamból, de nem jutottam el a Wc-ig, h. ott hányjak, így útközben sikerült,majd elmentem szólni anyunak a helyzetemről, és rohantam vissza a szobámba, de megcsúsztam a ....-on, nagggyon guszta volt., és tesóm azóta ezzel piszkál

Nos én a pacalt, kocsonyát nembírom s egyzer ahogy nagy elánnal bevágódtam a konyhába s megcsapott az egyik szaga akkor ugrott a róka. Persze ehez jöt, hogy a szomszédék ott ültek apával.

Egyszer elmentünk osztálykirándulásra általánosban s több csoport is jött kb a fél suli. Balatonedericsen voltunk s olyan érdekes az épülettömbök elrendezése, én meg nemtudtam mekkora is a tábor mivel ofő szinte fürödni se engedett minket, folytona szobákban voltunk. A szobáink ablakából simán kiugráltunk az ott lévő homokos röpipályára. Egyik este már nagyon sötét volt én meg valahogy eltévedtem, már vagy fél órát rohantam csak a házak mentén mint egy hülye s izomból belevágódtam a röpihálóba. Persze ezt végignézte az egyik tanár aki épp távcsövet állított fel az udvaron a sötétben.:D

Szülés után az orvos varrt össze, tudni kell, h barátnőm fél évvel azelőtt nála szült, és mindig mondogatta, h milyen jó orvos, ilyen szépen összevarrta, szinte nem is látszik, erre én a szülés utáni sokktól, nagyon gyorsan jött a gyerek, szinte időm sem volt felfogni, h szülök, szóval a sokktól azt találtam mondani az orvosnak, mikor ő viccesen megkérdezte, h milyen puncit csináljon, hogy pont olyat, mint a barátnőnek... Nézett nagyot, h honnan tudom, h neki milyen van, extra égő volt :)

Én amúgy is szörnyen béna tudok lenni, 13 évesen egyszer akkorát taknyoltam egy játszótéren, hogy az ott lévő anyukák egyszerre sikítottak fel, amit a filmekben látni, legalább két métert repültem, kalimpáltam közben a lábammal.

Hetente fordul elő velem, h kirántok a táskámból dolgokat, amikor össze akarom szedni, kiborítom az egész tartalmát.

Volt itt egy sztori, amikor az egyik kérdező felismerni vélte egy volt osztálytársát, na velem pont az ellenkezője fordult elő, nyakamba ugrott a metrón egy srác, sziaa..., mondta a nevem, én néztem rá furán, nem ismertem meg, erre próbálkozott, h melyik iskolába jártunk együtt, tényleg jártam abba a suliba, de valamiért rávágtam, h nem jártam oda. Mikor kimondtam, már akkor csodálkoztam, h ezt miért mondtam, erre bemutatkozott, kiderült h a nyolc évből 3 évig egymás mellett ültünk. Extra ciki volt, sztem azt hitte, h nem akarom megismerni, próbáltam a helyzetet menteni, h de örülök neked, bocs, csak elbambultam, elkértem a számát. Kb két hét múlva gondoltam felhívom, elhívom egy kávéra, kiderült, h kamu számot adott meg...

Gyerekkel orvosnál voltunk, kérdezték, h anyja neve, én meg azt hittem, h az én anyukám neve kell...Be is írták, utána esett le, h talán mégis az enyém kellett volna, helyesbítettem, elég furán néztek rám:)

Gyerekkel kapcsolatos megint, telefonon kértem időpontot egy rutinvizsgálatra, és kérdezték, h mikor született. Teljesen leblokkoltam, a vonalban teljes csend, aztán újra megkérdezték, ekkor ugrott be:) Kicsit fura volt a csaj hangja, gondolta magában, ez is jó anya lehet, még a gyerek születési idejét sem tudja...

Egyszer nem találtam meg a Váci utcában egy címet. Állásinterjúra mentem, minden szám volt, csak az én általam keresett szám nem. Felhívtam akihez mentem, megkérdeztem, h Váci utca, vagy út, mondja, h utca, mondom oké, itt vagyok, csak a házszámot nem találom. Azt válaszolta, h kimegy az étterem elé, és akkor meglátom, elmondta, h miben van stb. 3* jártam végig az utcát, aki ismeri, tudja, h nem túl hosszú.

Nem találtam. Felhívtam anyut, ő még ismerte is az éttermet, mondta, h h néz ki, egy olyan épületet sem láttam. Komolyan mondom másfél órát bolyongtam, végül elsírtam magam, leültem a járdaszegélyre, jött két német, láttam, h nagyon sajnálnak, hívott akihez mentem, h hl vagyok már, nem tud tovább várni, én meg beleüvöltöttem a telefonba, h húzza le magát a wc-n, a k.rva éttermével együtt :)))

Most ennyi jutott eszembe.

Nekem az első barátom anyukájával volt egy kis incidensem. A barátom nem tudja lenyelni a gyógyszert, a sima fájdalomcsillapítót is 4 részre kell vágnia, hogy le tudja nyelni. Bent volt az anyukája a szobában, amikor az exem 4 részre darabolta a gyógyszert, mondtam neki, "Úristen, nem tudod lenyelni egy darabban a gyógyszert??" Megszólal az anyukája: "én sem.." :D hát, elsüllyedtem szégyenemben:D

Most télen a barátom haverjai előtt estem egy akkorát a jegen:D mindenki szakadt a röhögéstől:D