Kihathat ez a további életben valamire? Ha igen, mire?
Én kb így nőttem fel, ahogy te írtad, kiskoromban rémálmaim voltak, alvajáró voltam emiatt, rengeteg pszichológushoz járattott anyám (ahelyett hogy elvált volna...na mind1)
Aztán jött köztük a nagy kibékülés, meg mostantólk minden szép lesz, amikor először megláttam őket szájrapuszizni, elbőgtem maga, olyan sokk volt, hisz én nem így nőttem fel,nem ez volt számomra a normális állapot.
Később aztán a pszichológiai problémámból egy szép nagy személyiségzavar bontakozott ki, depresszióval, öngyilkossági kísérletekkel, italozással, drogokkal, meg amit akarsz, kétszer voltam pszichiátrián zártosztályon, majdnem meghaltam.
Az orvosok azt mondták hülye maradok, gyógyszerekkel akartak tömni.
Most 22 vagyok, és önerőből meggyógyultam, normális életet élek, szüleimmel is rendeződött a kapcsolatom, de így utólag durva belegondolni hogy majdnem otthagytam a fogamat...
Úgyhogy ha jó a kapcsolatod anyukáddal, szerintem beszélj vele, lehet hogy egy jó paszichológus segítene.
Biztos, hogy soha nem felejted el és valószínűleg szükséged van egy pszichológus segítségére.
Hány éves vagy most?
Ez a személyes megjegyzésem: Nagyon sok felelőtlen szülő van, akik miatt sérült, lelki beteg gyerekek nőnek fel.
Nem mindenkinek szabadna gyereket vállalnia.
Én is hasonlóban nőttem fel.
Órákig tudnék mesélni háborgó lélekkel erről.
Igen, valószínű, hogy most jön ki rajtad, mert most vagy a felnőtt korban, illetve most kóstolsz bele, lassan felnőttként kell élni.
És mikor az ember rádöbben, hogy felelősséget kell vállalni, felnőttként kell élni, az is ijesztő, hát még úgy, ha úgy érzed, hogy egyáltalán nem kaptad meg a megfelelő instrukciókat, iránymutatást, lekészítést.
Tehát kb. olyan érzés, hogy a sötétben tapogatózva kell boldogulnod, míg mások tisztán látva élik az életüket.
Én legalábbis így élem meg.
Köszi a válaszokat.
Mivel magamon nem tudok segíteni, akk nincs más hátra, irány a pszihológus?
Igen.
De ne várj csodát, viszont a lelkeden könnyíthetsz, ha kibeszéled a dolgokat és kaphatsz útmutatást.
Ha pedig úgy látja az orvos, akkor esetleg tovább küld pszichiáterhez, ő pedig felírhat gyógyszereket.
Ezeket a dolgokat nem kell szégyellni, itt te áldozat vagy, nem bűnös.
Kitartást és erőt kívánok neked.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!