Miért nem főz? Mi a teendő ilyenkor?

Szerintem azért nem főz a párod, mert tudja, hogy te úgyis megteszed helyette. Az más kérdés, hogy nekem nő létemre égne a pofámról a bőr, ha meló után a férjemnek kéne még bevásásrolni, meg főzni. Én is 24 éves vagyok, 3 éve vagyok együtt a férjemmel, és azóta ha nem is minden nap, de heti 3-4 alkalommal főzök. Nem azért, mert elvárja, hanem mert én örülök, hogy gondoskodhatok róla. Ugyanaz a helyzet, mint nálatok. Én irodai munkát végzek, ő fizikait. Nem is várnám el, hogy ő főzzön rám. Még most sem, pedig babát várok, és baromira nem esik jól a dolog. De odahúzok egy széket, és megoldom.

De persze ez az én véleményem, az eddigi válaszok eléggé szerteágazóak.

De megpróbálhatnád úgymond "rákényszeríteni", hátha belátja, hogy legalább néha segítsen be és vállalja át helyetted a dolgot. Mi lenne, ha nem főznél néhány napig? Éhen halna? Nem hiszem, valószínűleg feltalálná magát. :)

Én egyszer már válaszoltam, de eszembe jutott még valami.

Tudod ehhez, hogy mitől nő a nő... :) szerintem egyébként neked nem is igazán a főzéssel van bajod, hanem egyébként azzal, hogy úgy érzed nem becsül meg. Amiben valószínűleg igazad van.

Szerintem ha már itt tartunk nekem a nőiséghez hozzá tartozik, hogy tud varrni. én főzni nem tudok és nem is szeretek, viszont mindent megvarrok, és azt szeretem is. Ebben élem ki magam. Főtt ételt meg nem is igényelek igazán, ráadásul amiket én eszem főtt ételként a legtöbb férfi nem eszi meg, mert annyira diétás. Tehát elég patt helyzet lenne :)

Szóval inkább ne csak a főzés felől közelítsd meg, mert ahogy érzem nem ezzel van a fő bajod. Ráadásul azt írod hogy nagyon szereted is, és "rituálénak" tekinted. Akkor viszont tényleg nem értem miért ezt veszed elő problémának. Mondd inkább azt, hogy kevés a szex, vagy az se olyan. vagy hogy nem kedves veled, vagy hogy nem örül neked amikor hazaérsz, vagy hogy elégedetlen, vagy mit tudom én.

Nekem volt egy barátom, ő magának mindig ő főzött, amit én egyébként nem is ettem meg. Náluk is mindig az apukája főzött, vagy ha nem, akkor nem igazán tudtak enni, mert az anyja rosszul főzött. Ő nem csinált ebből problémát. Viszont én más dolgokban csináltam helyette amit kellett. Szóval inkább azzal foglalkozz, hogy a barátnőd mivel kompenzálja ezt.

32/N

11:49-cel nagyon egyetértek.

Jómagam se voltam túl házias, sőt, most se vagyok az. De lábrázást kapok attól, ha "az a nő dolga, hogy..." kezdetű monológgal érvel valaki. Két pasi repült már emiatt.

De, a férjem - aki jobban főz, mint én - nagyon trükkösen oldotta meg. Még az ezerszer megcsinált kajáknál is odahívott, hogy "szerinted jó így, kell bele valami..? megnéznéd egy receptben, megkóstolnád?". Észre se vettem és elméletben már egész jól tudtam főzni.

Második lépés az volt, hogy "úúú...a lépcsőházban ilyenolyan étel illata volt, húúú, de ennék olyat...". Persze hegyeztem afülem, másnap megcsináltam. Nagy ováció. Utólag esett le, hogy kezdetben a "szomszédok" mindig könnyű ételeket főztek és fokozatosan nehezítették a feladatot :) Szóval át lettem verve, de nem bánom, ügyesen csinálta.

Hozzátartozik, hogy ha elbénázok egy kaját, akkor olyan vehemenciával és idegbetegen vágom a kukába, hogy csattan. Majd egy hétig nem főzök.

Az érem másik oldala: világéletemben férfias gondolkodásom volt, gyerekkorom legnagyobb bánata az volt, hogy apám nem tudott barkácsolni. Volt olyan karácsony, hogy deszkát és szögeket kértem, hogy dobozt csináljak - csak nem volt senki, aki megtanított volna.

Férjem mindig bevont az ilyen munkákba - látva az érdeklődésemet. Szereltünk együtt villanyt, gépeket, kocsit, wc tartályt... Állítólag úgy csillog a szemem ilyenkor, mint a gyerekeknek. :)

A munkákat is úgy osztjuk meg, hogy ki mit szeret. Amit egyikünk se szeret, azt sorsoljuk (kő-papír-olló). Főzés - aki épp ráér.

Egyedül a fizikumot kívánó munkákat hagyom ki, mert alig vagyok 50 kiló, ha szekrényt kell cipelni, azt értelemszerűen jobb, ha nem bízzák rám.Cserébe a "neked kisebb a kezed, horgászd ki légyszi a tollat a radiátor mögül" típusú bűvészmutatványokat végzem el.

Na ebből nekem csak egy valami jött le. A férfiakat SOHA semmilyen körülmények között nem szabad megváltoztatni, de még csak megpróbálni sem. De úgy tűnik, egy nőnek meg KELL változnia, és a férfi kedvéért legyen házias, mert az a szerencsétlen feláldozza magát.

6 év vele vagy, tudod, hogy ilyen, állítólag szereted, mégis azt várod, hogy ne ilyen legyen. Nokomment.