Ez most nem a legjobb megoldás, de mit hazudjak?

01:46-ra!

Igen, bizony, büszke vagyok magamra! Hogy miért? Egyszerű: én kiálltam a szerelmem mellett. Ilyen egyszerű, nem kell ezt túldimenzionálni.

Szerinted a kérdező anyukája mit fog szólni - ha ez egyszer kitudódik -, hogy a leánykája évek óta a képébe hazudik? Vagy egyetértesz vele? Még egyszer mondom: ha igazán szeretsz valakit, akit teszel mások véleményére.

És mindemellett pedig senki se mondja nekem, hogy normális, hogy egy pasi 44 évesen egy 16 éves kislánnyal kezd ki!

Eszemben sem volt bántani a kérdezőt, csupán az volt a kérdés, mennyire szereti a barátját. Ha igazán, őszintén, akkor vállalja fel. Az már az ő dolga, hogyan.

Bocs, szóval egy 44 éves pasi egy 17 éves kislánnyal. Bár végül is tök mindegy.

Egyetértek amúgy azokkal, akik azt írják, hogy 1. a pasinak csak arra kell, 2. ez így nem kapcsolat, hogy nem vállalják fel egymást a felek.

Kedves kérdező, továbbra is kedvesen, kíváncsian kérdezem: milyen perspektívát látsz ebben a kapcsolatban? Ha szeretitek egymás, akkor miért nem látsz jövőt abban, hogy ha már dolgozol, akkor együtt éljetek? Élek a gyanúperrel, hogy te nem szerelmes vagy ebbe a férfiba, csak jólesik a törődése, hogy lehet vele beszélgetni. Igen, ez jó, de ezt barátnak hívják. Nincs neked apakomplexusod? Amúgy meg írod, hogy nem is jó vele a szex. Na, hát akkor előbb-utóbb komoly gondok lesznek még ebből. Basszuskulcs, 21 éves vagy! Megelégszel egy apád korabeli pasival, akivel ugyan jó lehet beszélgetni, meg törődik a lelkeddel, de a szex nem jó vele, titkolóznod kell, meg hazudoznod stb.

Kívánom neked, hogy mihamarabb találkozz egy olyan fiúval, akibe őszintén szerelmes leszel, akit bátran bemutathatsz édesanyádnak, és akivel nem csupán jó a szex, hanem aki már azzal is felizgat, ha csak rád néz. Hidd el, az az igazi! Ne mondj le mindenről, és ne alkudj meg azért, mert összetéveszted a szerelmet a szeretettel.

"Ha meglesz a bsc-m 1 év múlva és állásom esetleg akkor költözhetnék össze az akkorm ár majdnem 50éves barátommal. De ebben nem sok jövőt látok sajnos így maradnak a titkok, pedig imádjuk egymást ez biztos. "

Drágám, ha Te sem látsz benne jövőt, minek csinálod?

Próbáld rendezni az életedet, hogyha lecserél egy újabb 17 évesre, legyen mibe kapaszkodnod. (ez lehet a mamád is, akinek a vállán sírni fogsz, lehet más is)

Az embernek nagyon sok szükséglete van. Hidd el, kevés lesz egy idő után a szex és a 4 fal közötti boldogság.

Itt is él egy 60-as nő, aki valaki kapcája volt, aztán már túl késő volt, hogy felépítse az életét .... :(

Gondolod, hogy ugynazt az elismerést megkapja a környezetéből, mintha családanya lenne??

20 évesen vállald fel amit csinálsz. Tudod,mint a felnőttek. Ha szerinted ez a kapcoslat normális,akkor nincsen semmi gond legyél legény anyád előtt is...

Valójában nem anyád itt a probléma,hanem az,hogy te is érzed ,hogy ez beteges és nincs jövője a kapcsolatnak. Utóbbit te magad is leírtad.

Kedves Kérdező, két dolgok kell tisztáznod magadban.

Mért jó neked ez a kapcsolat és mi a jövőbeni terved ezzel a kapcsolattal?

Ha az a válaszod, hogy nagyon jól érzed magad a barátoddal, élvezed a társaságát, a vele töltött időt, a romantikus együttléteket, de ennél több nincs ebben a kapcsolatban, akkor nem kell beavatni másokat, még anyukádat se, hiszen csak kellemetlen perceket szereznél magadnak valami olyanért, ami valószínűleg később csak szép emlék lesz az életedben.

Így kívülállóként úgy látom, ha egy 40-es férfinak 4 éve megfelel az a helyzet, hogy bujkál egy hozzá képest kislánnyal, akkor egyértelmű, hogy ő is csak a kellemes napokat, órákat kívánja ebből a kapcsolatból kiélvezni, de távlati tervei nincsenek veled.

Semmi gond, ha tisztában vagy azzal, hogy ez kapcsolat miről szól, miért vagytok együtt és hogy erre az életedet alapozni, áldozni nem szabad. Nagyon fiatal vagy még, időd, mint a tenger megtalálni az igazit, de azt azért lásd tisztán, hogy a Ti kapcsolatotoknak nincs perspektívája. Valószínűleg pont attól szép, érdekes, izgalmas, hogy csak Ti ketten tudtok róla, de majd el fog jönni az idő, amikor arra vágysz, hogy ne csak a 4 fal között legyen melletted egy férfi, hanem az élet minden területén legyen társad, akivel közös élményeitek lesznek és akivel mindenhol, minden körülmények között fel tudjátok vállalni egymást. Az lesz majd az igazi, addig meg éld úgy az életed, ahogy neked jól esik.

Kedves Kérdező!

Teljesen jóindulattal kérdezlek: nem apapótlékot keresel a barátodban? Azt írtad, anyukáddal élsz? Apukáddal mi a helyzet? Él, meghalt, vele nőttél fel, vagy nélküle? Nem kell itt válaszolnod, csak magadban. Nem lehet, hogy ez a szeretet, törődés, amit értéknek nevezel ebben a kapcsolatban inkább apa-lány jellegű mint szerelmes-jellegű? Persze van szex is, de attól még lehet alapvetően az apa-lány kapcsolatra épülő dolog. Neki sincs gyereke, én nem is ítélem el így ismeretlenül, hogy egyértelműen a szex miatt kellesz neki. Nem biztos: lehet, hogy tudatalatt ő is inkább a lányát látja benned.

Valamiért nem mered felvállalni a kapcsolatot a nyílt színen - ezen sajnos el kell gondolkodni, hogy miért.

Az pedig tudom, hogy fáj, de muszáj leírnom, el fog illanni az életed, legfeljebb tíz év múlva, ha visszatekintesz, lehet, hogy nem bánod majd ezt a kapcsolatot, de azt a sok mindent, amit kihagytál miatta az életedből, azt fogod.

Írom ezeket úgy, hogy a férjem 12 évvel idősebb nálam. Ez nem 28 év mint nálatok, nálam pont a határ volt, és érzem is, hogy pont a határ. Ennél nagyobb korkülönbséggel már nem menne jól a dolog. Így viszont a kezdeti nehézségeket leküzdve már igazán okoz gondot.