Akik késöbb (35 felett) vállalnak gyereket, azok gondolnak erre?

Ha belegondolsz, nagyjából 10 évvel később vállalnak sokan gyereket, mint az korábban volt szokás, viszont nagyjából ugyanennyivel kitolódott a várható élettartam is. Tehát összességében átlagosan ugyanannyit lesznek a gyerekükkel, mint akik 40-50 évvel ezelőtt szültek huszonévesen gyereket.

Amúgy meg konkrétan egyetlen nőt sem ismerek (bár nyilván akad ilyen is), aki huszonévesen megtalálta a párját és saját elhatározásából mégis csak 35 fölött szült. Általában vagy nem jön össze korábban, hiába próbálkoznak, vagy csak harminc fölött találkoznak a megfelelő társsal.

Nem tudom miért támadjátok, egyáltalán nem is volt szekáló hangvételű a kérdése, nem akart belekötni senkibe, mégis úgy leszúrjátok. Azt kérdezte, hogy aki ilyenkor szül, annak eszébe jut-e vagy sem ez a téma. Nem fűzte hozzá, hogy szte ezen kellene agyalniuk minden nap. Nem ítélkezett, kérdezett!

Én 30 alatt szültem, férjem 30 volt az első gyereknél. Én még szívesen vártam volna egy-két évet is, bár odáig vagyok a gyerekekért. De már a párom 30 évesen is elgondolkodott rajta, hogy szeretne majd segíteni a gyerekeinek is felépíteni az első házukat, szal ne vacakoljunk sokáig, mert nem biztos, hogy ő is 100 évig él, mint a mamája.

Vannak kirívó szituációk mindenhol, de ha valakinek van tartós kapcsolata 30 alatt, és csak kényelemből nem vállal gyereket, annak igenis gondolnia kellene erre is... A mi generációnk nem feltétlenül fog 80 évig élni. HA csak a tengernyi káros anyagból és az egyre gyakoribb rákos megbetegedésekből indulunk ki. Valami oka csak van, hogy egyre több 40-50 éves ember hal meg hirtelen...

Én most 28 vagyok, a párom 36 éves. 3 éve próbálkozunk sikertelenül, eszerint hagyjuk is abba, mert a párom már elmúlt 35, és úgysem érné meg a gyerek lagziját? :)

Én sem így terveztem, mindig azt gondoltam, ilyenkor már rég (akár többgyermekes) anya leszek, és kizárt, hogy 30 felett szüljek, de most mégis nagyon úgy tűnik, hogy ki kell tolnom a határidőt, amit magamnak szabtam. Vagy akár le is mondhatok az anyaságról egy életre, de azt azért még 28 évesen nem szeretném.

Én 19 évesen ismertem meg a páromat, és 36 évesen szültem NEKI gyerekeket. (ikrek). Hogy addig mit csináltunk? :) Éltünk. Dolgoztunk. Diplomáztunk. Világot láttunk. Tanultunk. Céget alapítottunk. Külföldön is dolgoztunk. Tehát mi önszántunkból "vártunk" 16 évet a gyerekkel. És lett két gyerekünk.

Nem érzem magam sem öregnek, sem pedig ideges nem vagyok a gondolattól, hogy nem tudom őket felnevelni. És még a 4 nagyszülőből 3 él..igaz, már nem fiatalok ők sem.

Én ettől nem érzem magam értékelenebb embernek, mintha szültem volna mondjuk 22 évesen. Ha újra kezdhetném az életemet, újra ugyanígy csinálnám.

Szerintem sokan nem gondolnak ebbe bele. Ahogy ott van az is, hogy a gyereket fel is kell nevelni. Anyám azt mondta, nagyon érezte a különbséget az első és a harmadik gyereke nevelésekor. Eltelt tíz év, ő is öregebb lett, türelmetlenebb. Amikre még én emlékszem, hogy megtett nekem kiskoromban, a legkisebb tesómnál már szóba sem jöhetett. Nem bírta már úgy felkapni, mert fájt a dereka, nem volt annyi türelme harmincadszor is válaszolni a kérdéseire, stb.

A másik dolog, hogy szerintem nem szabadna egyke gyereket nevelni. Rengeteget számít, ha az embernek van testvére, ha jól nevelik őket a szülők, akkor egész életükben segíteni fogják egymást. Aki 40 évesen vállal egy gyereket, és nincs olyan szerencséje, hogy ikrei szülessenek, igen kis eséllyel vállal egy másikat is.

Persze ezt mind elméleti szinten tudom leírni, mivel gyerekem még nincs. De talán nem is baj, 22 éves vagyok. Élvezem a fiatal éveim. Be szeretném fejezni az egyetemet, esetleg elvégezni még egyet. Vagy doktori iskolát.

Ha az összejön, akkor valószínűleg én is később fogok szülni, mint szeretnék.

"Akik késöbb (35 felett) vállalnak gyereket"

Később???

100 évvel ezelőtt a városi középrétegben egy átlagos házasságkötés úgy nézett ki, hogy a férfi 35-38 éves volt, a nő pedig 25-30. Eddig tartott ugyanis az "egzisztencia" megteremtése. És akkoriban 50 év fölött számított az ember öregnek, és 60-65 évet éltek az emberek. Ehhez képest ma simán 75-80 évet élnek, szóval nem olyan sürgős a gyermekvállalás, hogy feltétlenül a 20-as években el kell kezdeni, mint régen a parasztoknál, akik viszont nem is éltek még 60 évet se.

"a gyereket fel is kell nevelni"

A gyereket 18 éves koráig kell nevelni, onnantól felnőtt (bár a konkrét _nevelés_ mint olyan kb. 12-14 évig tart legfeljebb).

Gyakorlatilag az is fel tudja nevelni a gyerekét, akinek 60 éves korában születik. Pl. ha egy férfi annyira fittnek érzi magát 60 évesen, hogy belevág egy házasságba (mondjuk egy 45 éves nővel), akkor még vagy 50% esély van, hogy az apa még ott lehet a gyerek diplomaosztóján.

Akik szerint 35 éves korban gyereket szülni későn van, azok szerint tényleg nevelni kell még egy 40 éves "gyereket"? :)))

Nem, de szerintem igenis a mai világban a gyereked 20-25 éves koráig rád támaszkodik. Pl. anyagilag, ha egyetemre megy. Azt talán nem a nyugdíjból kellene finanszírozni :D

Meg mondjuk szerintem az nem lehet rossz, amikor 50 évesen az embernek már megvan mindene, gyerekei, pénze, és "learatja a babérokat", pl. utazik. Aki 40 évesen szüli az első gyerekét, 43-44 évesen a másodikat, az még 60 évesen is egy kamasz gyerekkel fog vitázni. Persze nevelhet egykét is, de annak iszonyú sok hátránya van a gyerek szempontjából.