Miért kérdezgetik a családokban a gyermektelen fiatal párokat arról, hogy "próbálkoznak-e" már a gyerekkel? Akik ilyet kérdeznek, azok belegondolunk, hogy mit is kérdeznek?

60-as, nem az a bajunk, nekünk, ide íróknak, hogy Marika néni EGYSZER rákérdez, aztán ejti a témát, hanem hogy x kor után állandóan ezen pörögnek.

Az első kettőnél még türelmes vagyok én is, utána viszont keményen a szemébe mondom, hová tegye a (kéretlen) faggatózását.

Mert ez már faggatózás. Minden családi eseményen biztosan van egy 28-30 korabeli csaj, akit ezzel b.sztatnak, hiába mondta el, hogy nem akar gyereket, vagy nem képes teherbe esni. Az kit érdekel, ugye.

Mondjuk bizonyos IQ és EQ szint felett az emberek tisztában vannak az illemmel, és nem pörögnek olyan témán, amihez amúgy semmi közük.

Én sem kérdezem meg nagynénémtől, na, jó volt az éjszaka?

Mert semmi közöm hozzá. Ő mi jogon érzi azt, hogy minden család ebédnél a gyerekvállalásunkon témázzon, meg faggatózzon?

Pontosan nulla köze van hozzá - mert ez, amit ezek a rokonok tesznek már rég nem érdeklődés.

Mondjuk megoldom annyival, hogy az első kérdés után válasz nélkül felállok és hazajövök 😁 Aztán lehet hisztizni, miért vagyok olyan "bunkó". ÉN... 😅

#62-es:

"nem az a bajunk, nekünk, ide íróknak, hogy Marika néni EGYSZER rákérdez, aztán ejti a témát"

De, többen fejtegették, hogy mennyire bunkóság, akár a közeli családon belül, akár egyszer is rákérdezni.

Aki pedig azt mondta, hogy egyszer megkérdezni még bőven oké, az meg jól le lett szólva és pontozva.

Az idősebb korosztály szerintem egy érzelmi tekintetben ridegebb világban nőtt fel, legalábbis egy bizonyos szempontból nézve. Egy olyan vilában, ahol a rendőrség sokszor tétlenül nézte, ahogy a részeg férj agyonveri a családot (tudom, ez néha ma is megvan, de ma már árnyaltabb a dolog már csak jogi tekintetben is, régen ez csak simán "szokás volt", már ahol), meg abban a világban egy női cégvezető szinte elképzelhetetlen volt, a nő sokszor csak simán gyerekgyártósor volt plusz mindenféle háztartási eszköz, meg ilyenek. És azt a nőt, aki egyedül nevelte a gyerekét/gyerekeit, sokszor kinézték maguk közül, ma pedig már egészen másképp állnak ehhez is. Szerintem valahol ez is benne van, hogy a mai idősebbek más kor szülöttei és neveltjei, és nyilván az is benne van h mindenki azt a mentalitást viszi tovább, amit neki adtak, meg amiben nevelkedtek - tehát ha Marika nénitől folyton ezt kérdezték huszonévesen h "hol van már a gyerek?" egy olyan világban, ahol a huszonéves Marikától (és az összes többi huszonéves lánytól) a gyereknevelést és a háztartásvezetést várták el, ezt nehezen fogja tudni levetkőzni 40-50-60-80 éves korára. És hogy a korszellemet ki tudja és/vagy akarja követni, az megint más kérdés.

Mindazonáltal elhiszem, hogy idegesítő tud lenni, ha kérdezgetik. A menyasszonyommal mi 10 éve vagyunk együtt, és nem akarunk gyereket. A szüleinknek ez valahogy simán átjött, valahogy tudták, rá se kérdeztek egészen tavalyig, hogy jól gondolják-e, mondtuk h igen, mondták h megértik, sejtik h miért, beszélgettünk róla kicsit, elmondtuk h azért értsék a dolgot a mi részünkről is, és ennyi. Távolabbi rokonságban se kérdezgetik, bár nem is nagyon járunk el közéjük. Ha XY néni, akivel 10-15 éve találkoztam utoljára, megkérdezné h mi a helyzet, elmondanám neki h nem akarunk, és kész - ha kérdezősködik és látom h köti az ebet a karóhoz, szép részletesen elmagyaráznám neki, de úgy, hogy életében soha többé senkitől meg nem kérdezné ezt a dolgot.

Egyébként ha már így szóba hoztam magamnak ezt a generációs különbséges dolgot, sokat agyalok rajta h én és a korosztályom - a '90-95-ös születésű korosztály - vajon milyenek leszünk 60-80 évesen :D Mi vajon milyen dolgokat fogunk kérdezni meg mondani a jövőbeli fiataloknak, ami a jövőbeli korszellem szerint oltári nagy hülyeség lesz?