Miért szidják a gyermektelen nőket?

Nem szidnak, de úgy érzem, hogy lenéznek, mintha ettől rosszabb ember lennék.

A legrosszabb, hogy én mindig is akartam gyereket, de nem lehetett, és koromból kifolyólag, már az esély is elég kicsit. Túl vagyok pár műtéten, stb.

Próbálom elfogadni a sorsom, úgy érzem meg is birkózom vele, csak amikor mások éreztetik velem, hogy ez szerintük gáz, vagy beszólnak, hogy miért nincs gyerekem, meg hogy így tuti nem lehet boldog, az nem igazán segít.

1.: Szeretnek beleszólni mások életébe, abban vájkálni, "majd én azt tudom helyetted" alapon, ha nem engedelmeskedsz -> gyökér vagy.

2.: (Szerintük) merő jóindulatból. Mert nekik bejött a gyerek-dolog, igyekeznek másokat is rábeszélni, aztán ha nem megy, akkor -> hülye vagy.

3.: Mert rájöttek, hogy gyereket vállalni nem cukormázas álom, hanem kőkemény szívás, de azért dögöljön meg a szomszéd tehene is, amit te nem hagysz magadra dumálni -> önző vagy.

És ott van millió meg egy ok, amikkel ezeket lehet indokolni:

- a gyerek egy csoda

- ki fog gondoskodni rólad öreg korodban?

- ez a biológiai szereped / társadalmi kötelességed

- ki fogja fizetni a nyugdíjadat?

- nem ismerheted meg a szeretetet, amíg nincs gyereked

- összetartja a családot (vagy épp szétcseszi a párkapcsolatot, de erről ugye nem beszélünk)

- név- illetve génörökítés, stb.

Mert aki nem azon az úton jár, amin ők, nem úgy gondolkodik, mint ők vagy a társadalom elvárása, akkor azt meg lehet kövezni és agyba-főbe szidni.