Undok vagyok mert így nem vittem haza?
Anyósom felhívott, hogy a sógornőmet meg a gyerekét, haza kellene vinni mert lerobbant az autója.
Hát mondom jólvan elviszem őket, még előtte nekem van dolgom otthon a gyerekekkel majd akkor elviszem utána.
Az autómat 3 hete vásároltam! Egy 2 éves autó, amire 4 évig gyűjtögettem.
Oda értem értük és teljes sokk hatással nézem, hozza a hordozóba a gyereket és mellette jön a hatalmas kutyája.
Akiről tudtam, hogy most volt valami betegsége amire gyógyszert szed és folyamatosan megy a hasa tőle. Autózás közben amúgy is sokkal jobban hajlamos rá.
Na tehát mondtam neki, hogy egy szóval se mondták, hogy a kutya is itt van. És megmondtam, hogy ne haragudjon de a kutyát nem fogom elvinni egy 40 km-es útra, hogy össze fossa az új autót.
Egy kissebb szóváltás alakult ki, hogy de most akkor mi van. Ki lehet takarítani ha baleset történne. Én meg közöltem, hogy nem akarok kutya fost takarítani. Vagy esetleg át vállalja e a takarítás költségét. Persze ugye nem.
Úgyhogy végülis anyósom nagy megsértődve közölte, hogy jólvan akkor vigyem el őket aztán a kutya ott marad és holnap majd a sógornőm férje elviszi.
Ha már 2 napja amúgy is ott voltak, a párja meg amúgy se volt otthon, akkor mi volt az a sürgős mehetnék, ami miatt a sógornőt ugrasztani kellett?
Oké, hogy 40 km nem nagy távolság, de azért nem is a szomszéd utca.
3 héttel ezelőtt - amíg nem volt kocsi -, hogyan oldották volna ezt meg?
Az autóm olyan, mint a lakásom.
Azt engedek be, akit akarok.
Azért 18, mert ez nem kedvesség, hanem szívesség, puszira.
Sógornőnek vagy bárkinek lehet szívességet tenni, de nem minden áron.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!