50 milliós forint, lakásvásárlás itthon vagy külföldön szerencsét próbálni? Hogy mondjam meg a családomnak?
Diplomaosztómra kaptam az összeget, szüleimtől nagyszüleimtől közösen. Lakásvásárlásra, berendezésre. Viszont... Sosem találtam itthon a helyem, nem érzem, hogy ide tartoznék. A legjobb barátaim mind külföldiek, párkapcsolatom nincs, szüleimmel, családommal is olyan "tessék-lássék" a kapcsolatom.
Egyik barátom mondta, hogy ha neki valaki ennyi pénzt adna, azonnal venne valahová egy csak oda szóló repülőjegyet és haza sem jönne, főleg az én helyzetemben... Kérdeztem, hogy mert milyen az én helyzetem? Mondta, hogy igazából engem senki és semmi nem köt ide, bárhol a világban elboldogulnék a nyelvtudásommal és ha nem akarok csak úgy belevágni, kimehetnék valahová Erasmussal 1-2 félévre és ott lenne az egyetem, mint védőháló, ha mégsem sikerülne (mesterképzést kezdem most). Vagy, ami még eszembe jutott, hogy nem kezdeném el a mestert most, hanem jövőre jelentkeznék egy külföldi egyetemre, addig csak dolgoznék itthon.
Az tény és való, hogy az időm nagyobb részében egyedül vagyok, de mindenki, család, barátok elérhető közelségben vannak. Félek, hogy kint nagyon magamra maradnék, de közben ott van az is, hogy lassan már mindenhol jobb, mint Magyarországon... És nem hiszem, hogy a közeli jövőben ekkora összeg kerül hozzám. Viszont ott van az is, hogy a szüleimnek én vagyok az egyetlen gyereke, a nagyszüleimnek sincs más unokája. Közöljem, hogy köszi a pénzt, én léptem innen?
En a helyedben vennek egy lakást vagy házat abból a pénzből. Nagy dolog ha valakinek friss diplomásként van egy tehermentes háza. Sokan 30 évesen sem tudják hogy hogy lesz saját házuk és csok, babaváro meg minden támogatást felvesznek hogy egy lepukkant házat tudjanak venni hogy azt majd kipofozzák az évek alatt.
A kérdésedből nekem úgy tűnik hogy te már eldöntötted hogy kiakarsz menni külföldre mert csak amellett hoztál fel érveket.
Én évek óta kint élek. Mikor kimentem akkor semmim nem volt otthon, se szülői segítség, se ház, se biztos állás, így kimentem. Most viszont legszivesebben hazamennék.
Külföldön nem valószinű hogy befogadnak, a magyarok meg nem összetartóak. A többi külföldi is a saját honfitársával akar barátkozni, nem egy magyarral. Én sem érzem magam idevelósinak pedig állampolgár vagyok, egy állampolgár házastársa vagyok és a gyerkünk is állampolgár, itt született kint.
Egyik ismerősöm kapott az apjától ajándékba egy kis panellakást. Ott is lakott de neki az nem felelt meg, elakart költözni megyeszékhelyre jobb munka miatt és jobb lehetőségek miatt. A lakást egy ideig megtartotta de aztán végülis eladta mert a közös költséget nem akarta feleslegesen fizetni, kiadni sem akarta senkinek. Amint eladta, jött a covid, felmentek az ingatlanárak, a pénze meg kevesebbet ér és szerintem már nincs is meg mind. Szoval megyeszékhelyen lakik albérletben és hiába van egész jó fizetése, nem tud házat venni hitelre sem. Évente 2 milliót fizet albérletre, a lakását meg kb 12ért adta el.
Ezt azért írom le mert elég könnyen ellehet tapsolni a pénzt ha nem fekteted be.
Külföldön ráadásul minden drágább.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!