Miért kell ennyire túlpörögni a házasságot?

Ha nem is kell olyan rongyrázós lagzikat tartani, mint a filmeken, azt, hogy két ember összeköti az életét minden kultúrában megünneplik valahogyan.

Az osztozás más örömében szerintem egy teljesen természetes dolog és egyben igény is egy normális közösségben.

A házasság és a lagzi, olyan rítusok, amik egyfelől gesztusok a családjaink, barátaink felé és nagyon jól esnek a nagy és dédszülőknek és mindenféle rokonoknak, barátoknak, másfelől azon ritka alkalmak egyike, amikor ezek az amúgy nagyon laza kapcsolódások megerősítést nyernek, találkozunk/megismerkedünk tök messzi rokonokkal és ez a fajta kapcsolati háló az élet hátralevő részében még sokat segíthet nekünk, ahogyan mi is az ő segítségükre lehetünk és ez nem "kihasználás", ez a társas együttműködés szövete.

Ugye akkor is "leszarjátok" majd a családot, ha a gyerekeitekre kell vigyázni, vagy, amikor jól jönne valaki, aki megfogja a szekrény végét költözködéskor?

Remélem öntudatosan fizetitek majd a bébiszittert és a culágert.