Anyukámról tudom, hogy prosti! Beszéljek vele erről?
12 éves vagyok (lány) és ezért tudom hogy sokan nem fognak komolyan venni a korom miatt, de azért leírom. Anyukámról egy ideje tudom, hogy prosti és férfiakat fogad a házunkban, de ő szerintem nem tudja hogy én tudom.
Kezdem inkább az elején. A szüleim akkor elváltak mikor én 2 éves voltam, apukám kiment Angliába dolgozni és azóta is ott él, fizet valamennyi pénzt anyukámnak miattam, de csak évente általában kétszer látom, karácsonykor meg valamikor nyáron. Én nem nagyon érzem úgy, hogy szükségem van rá (nem is ismerem őt, 2 éves korom óta évente 1-2 napra látom...) de ő mindig látni akar. Mindegy, nem ez a lényeg. Anyukámnak azóta néha van pasija, de rövid ideig, egy volt akivel kb egy évig együtt volt (elsős koromban) és volt hogy ő vitt engem suliba, ilyesmi. De szakítottak. Ha épp nincs pasija, akkor férfiak járnak hozzá esténként.... ez így volt mindig, amióta csak vissza tudok emlékezni. De eleinte persze nem tűnt fel, hogy ez mit is jelent, mert hát egy kisgyerek nem érti ezt. Anyukám mindig mondta, hogy van "otthoni munkája" is, folytatni kell azt, amit napközben az irodában (egy cégnél dolgozik) nem tudott elvégezni. Ezt én elfogadtam és az lett nekem a természetes, hogy járnak hozzánk különböző férfiak esténként, mert hát csak ezt láttam kb 3 éves koromtól.
ilyenkor esténként a nagymamám vigyázott rám, ő velünk lakik. Egy 2 szintes családi házban lakunk, nagymamám fent, mi anyukámmal lent, és ha anyához jönnek a pasik, akkor felmennek, a fenti vendégszobába, és akkor nagymamám lejön hozzám és velem foglalkozik. És ő is mondta mindig, hogy ne zavarjuk anyát, dolgozik. Én meg persze elhittem mert fogalmam sem volt még, hogy ilyen "munka" is létezik.
De hát valamennyire már felnőttem azóta (persze tudom hogy még gyerek vagyok) és kb 1 éve rádöbbentem hogy anya mit is csinál. És elgondolkoztam és egy csomószor titkolózik, elég egyértelmű hogy mi van. De ő azt hiszi hogy én nem tudom ezt, mert továbbra is ugyanúgy mondja nekem, hogy ma este dolgozni fognak, mert az irodában nem tudták befejezni, és kell segítség, mert közösen dolgoznak a munkán, ezért jön a másik... (aki furcsa hogy mindig férfi...) Persze általában késő este csinálják mikor nekem már aludnom kéne, de kiskoromban sokat mászkáltam ki éjjel mert rossz alvó voltam, mindig anyut kerestem, ezért mondták hogy most dolgozik, nem tudták eltitkolni. Most meg még sokszor fent vagyok mikor jön a pasi.
Amúgy jó anyának tartom, mindent megad nekem, szeret, sokat foglalkozik velem, sokat megyünk kirándulni, jókat nevetünk. De engem NAGYON zavar ez a dolog mióta kiderült és néha ha ránézek az jut eszembe hogy úristen, miket csinál az én anyukám esténként.
Szerintetek beszéljek vele? Mondjam meg, hogy tudom? Mert néha mikor odajön hozzám, hogy "ma késő este ne zavarj kicsim, sok a munka!" akkor néha kedvem van elárulni neki hogy tudom... de nem merem!! Mit szólna? Meg van egyáltalán köze ehhez egy 12 éves lánynak? De mégiscsak az anyám és ez zavar. Vagy a mamámnak mondjam el?
válasza:Akárhogy is, de azért érdekes, hogy egyes válaszadók nem hogy nem ítélik el ezt a "mesterséget", de még bizonygatják is, hogy mennyire becsülendő, hogy mi mindent megtesz a családjáért... ugye nem felejtitek el, hogy elvileg egy 12 éves kislánynak írunk itt választ?! Azért talán nem kellene őt arra bíztatni, hogy EZ mennyire normális.
Ha ez valóban így van, akkor kedves kérdező tudd, hogy ez egyátalán nem hétköznapi! Sajnos van ilyen, és valóban beszélned kell az anyukáddal! És igenis, hogy igazad van, hogy zavar! Ez nem a külső környezet ítélkező nyomása, hanem a saját erkölcsi normáid miatt van így, ami teljesen természetes. Az más kérdés, hogy valószínű anyukád sem arra tanít, hogy a prostítúció egy gyönyörű ősi mesterség!
válasza: válasza:szerintem mindenkinek az lenne a legjobb ha nem beszélnél erről anyukáddal. a nagymamád pedig biztosan tudja, hogy anyukád pillangó, ha valóban az.
teljesen felesleges előhoznod a témát, attól neked sem lesz jobb, anyukád pedig iszonyatosan kényelmetlenül fogja magát érezni, valószínüleg szégyellni fogja magát, mert hát mégis csak elítélendő amit csinál.
csinálj úgy mintha nem tudnál semmiről.
válasza:Ezen az oldalon az első voltam... ne csinálj úgy, mintha nem tudnál semmit!
Hogy lehet ilyet tanácsolni? Gondolkozzatok már el, hogy 12 éves kislányról van szó, aki most lép a kamaszkorba. Lesz elég problémája és megérteni-, felfedezni valója a világról, a szexualitásról, a női önbecsülésről!
Igenis, hogy beszéld meg anyukáddal, NEKI ez nem lehet kellemetlen, hisz ha valóban ezt csinálja évek óta, akkor gondolom vállalja is a felelősséget a tetteiért. Elég érettnek kell lennie hozzá, hiszen ő a felnőtt! És mindent kérdezz meg nyíltan, amit csak szeretnél, és ha többször is szeretnél beszélgetni róla, akkor beszélj ahányszor csak akarsz... és ha változnak az érzéseid anyukáddal kapcsolatban, az is normális! NEKED nem kell emiatt rosszul érezned magad és nem te vagy az, akinek az anyukájára tekintettel kell lenned, hanem fordítva! Neki kell tekintettel lenni rád, és olyan dolgokat tenni és úgy élni, ahogyan azzal példát mutat neked... az pedig örömteli dolog, ha valaki felismeri, hogy a saját anyukája nem így cselekszik és ezért sohasem szabad neked rosszul érezned magad!
válasza:Kérdező, valaki felvetette itt, (szépen le is lett pontozva) hogy MIÉRT kezdtél el most ezen gondolkodni? Eddig teljesen természetesnek vetted, ki ültette a bogarat a füledbe, hogy "hát ez nem jó"?
Tudom, miről beszélek, a tágabb családunkban az a szokás, hogy a nők háztartásbeliek, és kész (még ha anyagilag nem engedheti meg magának a család, akkor is). Az én édesanyám viszont világ életében dolgozott... én is 12 éves voltam, amikor kedves nagynénik, nagymama(!) elkezdett nekem duruzsolni, hogy milyen rossz nő az anyám, amiért munkába jár, nekem szégyellnem kellene őt, stb... De nálam nem jött be a dolog, a tágabb rokonságot kerülöm azóta is.
válasza:Azért ez nem teljesen ugyanaz, mintha dolgozni jár... bocs!
Érdekesen alakulnak a pontok. Végülis igazatok van, éljenek a prostik! Jó példát mutatnak a 12 éves kislányuknak. Ne haragudjatok, de valaki itt nagyon nem normális! És az nem a kérdező.
válasza:A válasz írója 74%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 09:37
Én voltam, aki felvetette. Egyszerű, alap pszichológia.
Nem muszáj vele egyetérteni, velem még kevésbé muszáj, nem is teszik sokan.
Én nem éles határvonalat látok a között, hogy valamit magas lóról elítélek, vagy teljes szívvel támogatok. Hanem az átmenet rengeteg lehetőségét látom ott. Én nem támogatom a prostitúciót. Nem adok rá pénzt, magam nem élek e lehetőséggel. Viszont el sem ítélem, mert nem vagyok sem képmutató, sem álszent. Én az a törpe minoritás vagyok, akinek nincs ezzel személyes problémája, így nem érintett a kérdésben semelyik oldalon.
Ellenben azt nagyon komolyan mondtam, hogy a gyereknek árt az a környezet, amelyik elítéli a szülőjét, és arra kényszeríti a gyereket, hogy "elárulja" a szüleit. Ez nagyon fájdalmas a gyereknek. Minél kisebb, annál inkább. Az pedig ovis elképzelés, hogy mindenki úgy jön a világra, hogy van neki egy erkölcsi érzéke. Ezt éppen úgy szerezzük meg, hogy a környezetünk ránk nyomja. Amikor környezetet váltunk, lehetnek is ebből problémák.
Amelyik ember nem magában van a világban, az rögtön hűséges valamilyen csoporthoz. Ez azt jelenti, hogy osztozunk a csoport axiómáiban, dogmáiban, végső soron hiedelmeiben. A legelemibb, a legelső csoport, amihez hűségesek vagyunk, a saját családunk. később ez változhat, ekkor az elhagyott csoport dogmái szerint bűnösök leszünk, hogy egy másik csoport elvei szerint élhessünk. Ez szükségszerű például házasságnál. Olyan eset ugyanis nincs, hogy 100%-ig egyforma legyen a házasságok kötő felek által hozott viselkedési minta. Minél inkább hasonlatos, annál kevesebb a súrlódási felület. Ám mindenképpen van. Aztán ki hogyan oldja ezt meg? Ideális esetben mindkét fél felnőtt annyira, hogy el tud távolodni a származási családjától, és közösen kialakítanak egy új hiedelem-rendszert, amit aztán az ő gyermekeik először feltétel nélkül elfogadnak, és indulhat egy új kör a végtelen forgásban.
De amúgy tök mindegy, felőlem higgye bárki, hogy a föld lapos. Ő baja. Nekem ne jöjjön panaszkodni, ha leesik a széléről! :D
válasza:Ezt fantasztikusan levezetted. Tényleg, szép volt!
Csak azt nem tudtam kihámozni belőle, hogy mi a válaszod a feltett kérdésre... beszéljen-e vele?
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!