Kérnétek bocsánatot a helyemben? Nem érzem, hogy bármi sértőt mondtam volna
Párommal külföldön élünk, holnap megyünk majd haza a hétvégére.
Hívott tegnap Mamám, hogy a reptérről hogy jutunk haza, ő Papámat nagyon szívesen értünk küldi, ne kérjünk meg másokat. Mondtam, hogy bérelünk autót, kényelmesebb így nekünk is, mások alól sem kell kivenni a kocsit, amíg otthon vagyunk, vagy hozni-vinni minket. Á, ne, ő értünk küldi a Papát. Aki 82 éves, városon belül is 40 km/h-val közlekedik, nem veszi észre azt sem, ha előtte megy át valaki a zebrán éppen. Veszélyes magára és másokra is, mobilt nem használ, így ha valami közbejönne, vagy nem találnánk egymást a reptérnél, még csak fel sem tudjuk hívni. Mondtam újra, hogy nem kell, köszönjük.
Utána jött az, hogy akkor mit főzzön nekünk, amíg otthon leszünk. Megköszöntem, mondtam, hogy nem kell semmi. Több okból sem:
-Ritkán járunk haza, ilyenkor 4-5 napba sűrítünk bele mindenkit. Van, hogy valakivel a program a közös ebéd, beülünk valahová, beszélgetünk közben.
-A nagyim főztjétől nekem 2 napig fáj a hasam, nem főz túl jó alapanyagokból, minden rántott, olajos.
-Mint írtam, sok a programunk, nyűg lenne a nap közepén átautózni a városon, összeszedni az ebédet, azt hazavinni és utána keresni más alternatívát, mert nem ennénk meg.
-A nagyim is 78 éves, hamar fárad, karácsonykor is, mikor beszéltünk, panaszkodott, hogy főzött egész nap és mozdulni sem bír. Azt sem akartam, hogy megint ez legyen.
Itt is megköszöntem háromszor, de mondtam, hogy megoldjuk, ne fáradjon. Közölte, hogy áruljam már el, én miért utálom így őket?! Kérdeztem, hogy miért utálnám? Mert hogy elutasítom... És hogy neki ez mennyire rosszul esik. De ez nem utálat, szívesen leszaladok egy kávéra, de a két dolog, amit felajánlott, felesleges és macerás is.
Most meg hívott anyám, hogy áruljam már el, mit mondtam tegnap mamának, mert most beszélt vele, és egész éjszaka nem aludt az én viselkedésem miatt, azt hitte, mikor csörgött a telefon, hogy én hívom, hogy bocsánatot kérjek. És hogy mit mondtam, amivel így megbántottam?! Meg, hogy hívjam fel és kérjek bocsánatot.
Nem érzem, hogy bármit bántót vagy sértőt mondtam volna. És viszonylag ritkán megyünk haza, még otthon sem vagyunk, de már áll a bál. És akkor kérdezik, hogy miért nem megyek minden hónapban...
"Itt is megköszöntem háromszor, de mondtam, hogy megoldjuk, ne fáradjon. Közölte, hogy áruljam már el, én miért utálom így őket?! Kérdeztem, hogy miért utálnám? Mert hogy elutasítom... És hogy neki ez mennyire rosszul esik. De ez nem utálat, szívesen leszaladok egy kávéra, de a két dolog, amit felajánlott, felesleges és macerás is."
És igen, felnőtt nőként elszoktam attól, hogy bárkinek indokolnom kéne a döntéseimet. Mert a párom sem borul ki, ha kérdezi, hozzon-e vacsorát, és azt mondom, hogy nem kérek. Nem számoltat el, hogy miért nem kérek, hol ettem, mikor ettem, kivel ettem.
válasza:Nem igaz, hogy illik a mama kora és megszokása miatt a fiatalnak alkalmazkodni, mert a mama már nem változik. Az nem kedves gesztus, amit lenyomnak az ember torkán. Sírni persze lehet, meg végletekben gondolkodni (ha nem kell az ebéd, akkor már rögtön utál), de ez nem lehet eszköz mások ugráltatására. A 80 fölötti nagyszüleim is megértik, hogy bármilyen szívesen adnák a gyerekeimnek az akármilyen holmit (ruhát, szerzett használt biciklit vagy egy rúd kolbászt), ha nekünk az a dolog nem létszükség és az érte utazás költsége és ideje másra kell, akkor nem megyünk érte. Értem, hogy ők is kifogásnak használják, hogy menjünk hozzájuk, de akkor is mástól kell elvennem azt az időt és pénzt, amibe ez kerül. Dolgozó szülőként elég korlátozott a szabadidőm és így egy szombatom is tele van a nagymosással. Hát még ha külföldről kéne hazajönni mindent egyszerre csinálni.
Szóval én értem, mi folyik a kérdezőnél, de nem kötelezhető semmire mások berögződése miatt.
válasza: válasza:Nagyon nehéz helyzet.Megérteni és megértettni. Más korosztály, más szokások, más igények.
Ennél többet, hogy elmondtad, sűrű a program,nem kell sofőr, stbstb nem tudsz tenni. Nagyon köszönjük mama, de majd máskor, amikor több időt leszünk itthon. Én a kajából biztos nem csinálnék gondot, ha olyan alkalom van, amikor ő főz. Jó a benzinkutas hotdog hazafelé.
válasza:A kérdező szépen lepontoz mindenkit aki nem nyal neki😁
Egy egoista, önző buta pits@ vagy, nulla empátiával. Remélem egyszer ugyanezeket visszakapod a sorstól. A barátnődre van egy egész napod, de a mamára, aki családtag nincs két örád. Étterembe mentek, oke. Csak a mamáéknak ez kb pont semmit nem jelent a rongyrázáson kívül. Csak ezt te nem akarod tudomásul venni. Neki az az öröm, ha az otthonában gondoskodhat azokról, akiket szeret. Kár hogy te ezt a csökött agyaddal nem fogod fel.
válasza: válasza: válasza:Én annyit mondtam volna, hogy másképp táplálkozunk, más alapanyagokkal és nem annyira bántó, mint ahogy íród, hogy zsírós meg minden.
Mivel ilyen öregek már nem sokáig lesznek veletek, így számomra érthető, hogy ők is kicsit több időt akartak veled tölteni. Én lehet beiktatnám őket még valahova, mert lehet nemsokára csak a temetőben sírhatsz majd.
Szerintem nekik se volt mindenhez kedvük amikor gyerek voltál, de gondolom vigyáztak rád meg stb. Ha a barátnő időből kicsit lecsípnél és még tudnál rájuk szánni 2 órát nemesne ilyen rosszúl nekik. A barátnőd még sok évig ottlesz, de ők nembiztos.
Nyílván ez csak az én véleményem.
válasza:Ti most a családban valamilyen melodrámát játszotok vagy bábszínházat.
Mibe kerülne megmondani az igazat? Tények elé állítod, hogy lassan vezet a nagyapa. Majd egyikőtök, amikor értetek ment, átveszi tőle a volánt. Ez ennyi.
A másik már problémásabb, hogy megmondani valakinek nem ízlik az étele. Én azért megmondtam mindig, de úgy, hogy nem szeretem azt az ételt alapból. Vagy ha nagyon rossz, akkor direktbe. Szerintem az nem igaz, hogy a nagymamád mindent rosszul főz meg. Elhallgatsz valamit, amit nem írtál le.
Miután meghalnak azt megbánhatod, hogy nem voltál velük eleget. Én tudom, átéltem már.Nem bűntudatot érzek most, hanem mulasztást. Te viszont szerintem azt fogod megbánni, hogy tehernek gondoltad őket. Hívjátok meg ti valahová mindkettőt. Akár külföldre is elmehetnének hozzátok,ha repülővel indulnának. Párizst biztos szívesen látnák. Sok sikert.
Nem kell bocsánatot kérni tőlük, egyszerűen sötétben tapogatóztok, mert nem beszéltek nyíltan. Célozgatni sem kell, mert az a legrosszabb. Nyíltan megmondod mi a gond, nekik meg kéne értsék azt.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!