Kérnétek bocsánatot a helyemben? Nem érzem, hogy bármi sértőt mondtam volna

Párommal külföldön élünk, holnap megyünk majd haza a hétvégére.

Hívott tegnap Mamám, hogy a reptérről hogy jutunk haza, ő Papámat nagyon szívesen értünk küldi, ne kérjünk meg másokat. Mondtam, hogy bérelünk autót, kényelmesebb így nekünk is, mások alól sem kell kivenni a kocsit, amíg otthon vagyunk, vagy hozni-vinni minket. Á, ne, ő értünk küldi a Papát. Aki 82 éves, városon belül is 40 km/h-val közlekedik, nem veszi észre azt sem, ha előtte megy át valaki a zebrán éppen. Veszélyes magára és másokra is, mobilt nem használ, így ha valami közbejönne, vagy nem találnánk egymást a reptérnél, még csak fel sem tudjuk hívni. Mondtam újra, hogy nem kell, köszönjük.

Utána jött az, hogy akkor mit főzzön nekünk, amíg otthon leszünk. Megköszöntem, mondtam, hogy nem kell semmi. Több okból sem:

-Ritkán járunk haza, ilyenkor 4-5 napba sűrítünk bele mindenkit. Van, hogy valakivel a program a közös ebéd, beülünk valahová, beszélgetünk közben.

-A nagyim főztjétől nekem 2 napig fáj a hasam, nem főz túl jó alapanyagokból, minden rántott, olajos.

-Mint írtam, sok a programunk, nyűg lenne a nap közepén átautózni a városon, összeszedni az ebédet, azt hazavinni és utána keresni más alternatívát, mert nem ennénk meg.

-A nagyim is 78 éves, hamar fárad, karácsonykor is, mikor beszéltünk, panaszkodott, hogy főzött egész nap és mozdulni sem bír. Azt sem akartam, hogy megint ez legyen.

Itt is megköszöntem háromszor, de mondtam, hogy megoldjuk, ne fáradjon. Közölte, hogy áruljam már el, én miért utálom így őket?! Kérdeztem, hogy miért utálnám? Mert hogy elutasítom... És hogy neki ez mennyire rosszul esik. De ez nem utálat, szívesen leszaladok egy kávéra, de a két dolog, amit felajánlott, felesleges és macerás is.

Most meg hívott anyám, hogy áruljam már el, mit mondtam tegnap mamának, mert most beszélt vele, és egész éjszaka nem aludt az én viselkedésem miatt, azt hitte, mikor csörgött a telefon, hogy én hívom, hogy bocsánatot kérjek. És hogy mit mondtam, amivel így megbántottam?! Meg, hogy hívjam fel és kérjek bocsánatot.

Nem érzem, hogy bármit bántót vagy sértőt mondtam volna. És viszonylag ritkán megyünk haza, még otthon sem vagyunk, de már áll a bál. És akkor kérdezik, hogy miért nem megyek minden hónapban...