Kérnétek bocsánatot a helyemben? Nem érzem, hogy bármi sértőt mondtam volna
Párommal külföldön élünk, holnap megyünk majd haza a hétvégére.
Hívott tegnap Mamám, hogy a reptérről hogy jutunk haza, ő Papámat nagyon szívesen értünk küldi, ne kérjünk meg másokat. Mondtam, hogy bérelünk autót, kényelmesebb így nekünk is, mások alól sem kell kivenni a kocsit, amíg otthon vagyunk, vagy hozni-vinni minket. Á, ne, ő értünk küldi a Papát. Aki 82 éves, városon belül is 40 km/h-val közlekedik, nem veszi észre azt sem, ha előtte megy át valaki a zebrán éppen. Veszélyes magára és másokra is, mobilt nem használ, így ha valami közbejönne, vagy nem találnánk egymást a reptérnél, még csak fel sem tudjuk hívni. Mondtam újra, hogy nem kell, köszönjük.
Utána jött az, hogy akkor mit főzzön nekünk, amíg otthon leszünk. Megköszöntem, mondtam, hogy nem kell semmi. Több okból sem:
-Ritkán járunk haza, ilyenkor 4-5 napba sűrítünk bele mindenkit. Van, hogy valakivel a program a közös ebéd, beülünk valahová, beszélgetünk közben.
-A nagyim főztjétől nekem 2 napig fáj a hasam, nem főz túl jó alapanyagokból, minden rántott, olajos.
-Mint írtam, sok a programunk, nyűg lenne a nap közepén átautózni a városon, összeszedni az ebédet, azt hazavinni és utána keresni más alternatívát, mert nem ennénk meg.
-A nagyim is 78 éves, hamar fárad, karácsonykor is, mikor beszéltünk, panaszkodott, hogy főzött egész nap és mozdulni sem bír. Azt sem akartam, hogy megint ez legyen.
Itt is megköszöntem háromszor, de mondtam, hogy megoldjuk, ne fáradjon. Közölte, hogy áruljam már el, én miért utálom így őket?! Kérdeztem, hogy miért utálnám? Mert hogy elutasítom... És hogy neki ez mennyire rosszul esik. De ez nem utálat, szívesen leszaladok egy kávéra, de a két dolog, amit felajánlott, felesleges és macerás is.
Most meg hívott anyám, hogy áruljam már el, mit mondtam tegnap mamának, mert most beszélt vele, és egész éjszaka nem aludt az én viselkedésem miatt, azt hitte, mikor csörgött a telefon, hogy én hívom, hogy bocsánatot kérjek. És hogy mit mondtam, amivel így megbántottam?! Meg, hogy hívjam fel és kérjek bocsánatot.
Nem érzem, hogy bármit bántót vagy sértőt mondtam volna. És viszonylag ritkán megyünk haza, még otthon sem vagyunk, de már áll a bál. És akkor kérdezik, hogy miért nem megyek minden hónapban...
válasza:Megértem, hogy kocsiba nem ülsz be a Papa mellé. De egy ebédet igazán kibírhatnál velük, max nem eszel sokat, csak keveset, de lássák hogy mindenből eszel. Ők már öregek, kb ez minden örömük, hogy téged várnak haza, készülnek. Ezt ne vedd el tőlük. Ők sem lesznek örökké, és esetükben már nem jelentheted ki, hogy majd legközelebb. Akkor már lehet nem lesznek.
A másik pedig, mondod hogy rosszul vezet a Papa. De azért arra jó lett volna, hogy anyádnak a sütit elhozza karácsonykor. Hát furák vagytok...
válasza:Az, hogy mit kért tőle anya, nem az én dolgom, gondom.
De más vezetni 20 kilométert vidéken, meg más felmenni értünk Pestre a reptérre.
Mint írtam, ritkán járunk haza és ilyenkor tele vagyunk programokkal. Lesz ebéd, vasárnap, családilag. Szombaton egész nap nem leszünk otthon, pénteken pedig a legjobb barátnőmékkel megyünk szétnézni kicsit a belvárosba, ebédelünk, sütizünk, utána pedig délután maradok náluk babázni.
válasza: válasza:Valami aranyközéputat találhatnál velük, hogy érezzék hogy még értékesek...Amiatt pedig felhívhatnád, hogy elmond neki hogy szereted és értékeled, szóval valami aprósággal készülhet de ne terhelje le magát.
Jól esne neki és te sem halnál bele szerintem. Nem a napi 16 óráról van szó. Elmenni egy órát ott lenni érdeklődni, hogy vannak valami kis házimunkába segíteni megkérdezni kell e valami. Úgy örülnek majd hogy csak na.
válasza: válasza: válasza: válasza:Nekik ez a szeretetnyelvük, hogy adnak, gondolom. Neked meg nem. Valahol érdemes kompromisszumot kötni, mert ők már nem lesznek sosem annyira rugalmasak, hogy átértékeljék a helyzetet és ráeszméljenek, neked van igazad.
Én jó ötletnek tartom, amit valaki írt, hogy pl ha van süti vagy valami, amit szeretsz, vagy amit legalább szívesebben elfogadnál, akkor mondd azt, hogy "ne főzzél, Mama, de tudod, van az a süti, amit csinálni szoktál, azt úgy szeretem..." Ő örül, hogy adhat valamit, te is örülhetsz neki, és bumm.
Valóban manipulatív kicsit, de nyilván azért, mert fontosnak akarja érezni magát. Ha tényleg fontos ő számodra, akkor neked is kicsit meg kell próbálni alkalmazkodni. Nem kell bocsánatot kérni, de én a helyedben felhívnám azért.
(Azt viszont nagyon nem ajánlom, hogy elfogadd a kaját aztán elosztogasd a hajléktalanok között, mert ha ez valahogy kiderül és megtudja a mama, akkor ott TÉNYLEG sértődés lesz és jogosan...)
Mint írtam, ritkán járunk haza és ilyenkor teljesen be van osztva az időnk. Így a hajléktalanoknak való ételosztás sem fér bele a programba, meg őszintén, nem is szívesen csinálnék ilyet.
Lesz családi ebéd majd, ezt is leírtam.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!