Miért tartják pórázon a gyerekeket a szülők?

Szerintem mindig az adott gyerektől függ, hogy mennyire kell szigorúan fogni. Annak idején pl. nekem már egészen kicsi koromban is mindent egyedül kellett intéznem (pl. személyi igazolvány igénylése 14 évese, de orvoshoz már nyolcévesen egyedül kellett mennem), anyámnak azon megfontolásából, hogy így majd ránevelődöm arra, hogy megálljam a helyem az életben. Aztán az történt, hogy elmentem a dokihoz, és ottt toporogtam az ajtó előtt, de nem mertem bekopogni azzal, hogy "itt vagyok". Jó ideig olyan gátlásos voltam, hogy nem mertem szóba állni idegenekkel, idegen helyre egyedül menni (ez még mostanában is nehezemre esik, pedig már felnőtt vagyok)... Jó lett volna, ha akkor ott van mellettem valaki, aki elmagyarázza, hogy mit hogyan kell csinálni, nem pedig beledob a mélyvízbe, és reméli, hogy majdcsak megtanulok valahogy úszni...

Emellett viszont más téren nagyon szigorúan voltam fogva, pl. nem mehettem el a barátnőimhez, vagy szórakozni. Ehhez nem tartott elég felnőttnek anyám, ahhoz, hogy a továbbtanulásomat, személyimet, stb. kiskorúként intézzem, ahhoz meg igen.

Szóval szerintem itt az adott gyereket kell nézni mindig, nem lehet egyetlen, mindenkire érvényes szülői magatartást megállapítani.

Bírom az olyen önbizalom túltengős embereket.

Másokat fikázol,de te tökéletes vagy.:S

Röhej.

Amugy meg semmi közöd máshoz.