Költöznél pároddal a családjához, ha ezzel megspórolnád az albérletet?

29-es vagyok.

Hát igen, én is így gondoltam, amikor odaköltöztem. Hogy az ő háza, azt csinál, amit akar, ha nem tetszik, el lehet költözni. (Egyébként ő építette, de a gyerekei nevén van, ők nem élnek az országban, szóval nem laknak itt.)

Ez egy családi ház, ugyanabban a szobában lakunk most, ahol a párom az egész életét töltötte, illetve a szülei is itt laktak a költözésig. Akkor is külön volt kezelve a két lakrész, amikor nem mi laktunk itt.

Illetve, még az szerintem fontos, hogy a nagymamák általában magányosak, tehát nekik jó, hogyha laknak velük. Pl. nálunk is ha szóbajön, hogy elköltöznénk, ő az, aki leginkább le akar beszélni róla. Ő az is, aki megsértődik, ha nem megyünk le rendszeresen beszélgetni vele. Nem beszélne nagyjából senkivel, ha nem laknánk itt.

Tehát amíg nem arról van szó, hogy ő tesz nekünk szívességet azzal, hogy itt lakunk, hanem ő is azt akarja, hogy itt legyünk, addig azon érdemes gondolkodni, hogy az együttélést hogy lehet megoldani. Ha nem sikerül megoldani, lehet költözni.

Szóval érted, azért elköltözni 20 km-rel arrébb és fizetni 200e-et albérletért, mert beleszól a teregetésbe, és egyedül hagyni egy 5 hálószobás házban, egyáltalán nem egyértelmű helyzet nekem.

Kompromisszum. :)

Legfontosabb hogy előtte találkozzatok A nagymamával és Üljetek le megbeszélni hogy mik az ő elvárásai es mika ti igényeitek.

Elsosorban azt kellene tisztazni mennyire erzekeny a zajokra, ejjel milyen alvo, mennyire var el batmit is cserebe az ottlakasert.

Idoseket zavarhatja a tetpterben a duboges. Tehat peldaul illik tisztazni kiprobalni reszetekrol esetleg higy ha fent tesztek vesztek agyaztok, furdeni mentek mennyire hallatszodik le barmi is. Ha lehallatszodik akkor fontos elmondani vagy ezt megbeszelni higy mama mi pentek szombat megyunk el szorakozni olyankor ejjel jovunk akkor lehet lesz kis hangoskodas de a het tobbi napjan 9 ig furdunk blabla.

Nagyon fontos megbeszelni hogy o ne jarkaljon fel vagy mindig kopogjon es ha ninca valasz ne nyisson be. Nekunk ilyenbol.volt gondunk, viccesen kellemetlen helyzetunk. Nyilvan o lehet neha benezne mert aggodhat mennyire lakjatok le. De meg kell nyugtatni hogy hetente takarototok, imadod a renset es kethetente hivjatok meg egy teara. Ha meg mar nem tud lepcsozno akkor ez nem is tema.

Megha sporolasrol is van szo. Neki fel kell ajanlanotok, hogy a rezsit es azon felul valami kis hasznalati dijat dizetnetek. Sot ha olyan az alberleti szerzodes kotest is fel lehet ajanlani.

Es a legeslegfontosabb konkret hataridot kell szabni!

Tehat te es a parod csinaljatok penzigyi tervet es ami az alberlet dija lenne azt pakoljatok valoban egy perselybe.vagy valahova. Es max egy evre vallaljatok be egy ilyet vagy mondjatok 6 honap max 12. Es a mama szolhasson a 6 honaokor ha o megis szabadulni akarna toletek es ti meg ezen ne sertodjetek meg.

Lelekben meg ugy kell keszulni hogy tekintsetek alberletnek ot a foberlonek.

A kozos fozocske es hasonlokkal ovatosan. Inkabb javaslom a legyetek hajlandok x kijwlolt napon mi dig nala enni es neha bevasarolni neki ajandek keppen. De az ha folyton fozne ratok es hol esztek ott hol nem az nagyon visszajara sulhet el.

A korabbi tapasztalataid meg azert ne menjenek at eloiteletbe.

A penzt meg azert tegyetek valoban felre, mert ha a vegen megis valamk balul sulne el pl elfelejtitek elzarno aacsapot vagy tonkremegy a mosogepetek es o azik el alattatol akkor szepen ki tudnatok fizetni mielott megharagudna😆

Igen.

Mert olcsóbb.

Alkalmazkodni kell.

Nem. Előbb mennék munkasszállóra vagy valami. Soha nem költöznék hozzájuk.

Soha!!!!

Ez nagyon emberfüggô. Az én anyósom és apósom nagyon jó fejek, remekül kijövünk. Emellett én rendkívül alkalmazkodó vagyok, nagyon extrém életkörülménynek kell lennie annak, amit én nem tolerálok. Otthon az öcsémmel volt közös szobám 17 éves koromig, és azzal se volt bajom. Aztán koleszos voltam, elôször két lánnyal, aztán màsik kolesz egy szobatárssal. Jól megvoltunk. Felnôttként laktam munkásszállón, egy szobában egy csajjal, akivel nem jöttünk ki jól, végül két hét után már egy szót se szóltunk egymáshoz. Mégis lehúztam ott mellette hallgatásban egy egész évet. Késôbb külföldön laktam olyan szállókon ahol csak egy kis szobád van, és a többi helyiség közös, és laknak ott rajtad kívül még vagy tizenketten. Ezek is tök jó élmények, tapasztalatok voltak.

Szóval ha csak pár évrôl van szó, én bevállalnám, van gyakorlatom.

Soha!

Az már két család, más korosztály, kétféle életmóddal.

Ez ma már nem működik.

Még úgysem, hogy fönt lakunk külön lakásban mi, lent meg, mondjuk, a szüleim.

Nem egészséges. Óhatatlanul kereszteznenk egymás útját.

Nem. Megszűnik a saját privát szférátok, nem csinálhattok azt, amit akartok és amikor akartok. Az a generáció úgy nőtt fel, hogy dógozzá-dógozzá-dógozzá. Ha leülsz egy sorozat elé meló után, akkor már el vagy ítélve, mert nem dolgozod magad agyon munka után is, mert bzzeg ő x gyerek mellett, házastársi kötelességek teljesítése mellett vitte a háztartást, a kertet, dolgozni járt, ő volt a szuperhero és sosem fáradt el. Ha ne adj isten home office melód van, akkor meg már nem is dolgozol. Kell ez neked, nektek? Ha esetleg megfelelési kényszeres vagy, akkor ez halmozottan igaz. Én megtapasztaltam, nem kívánom senkinek azt a poklot.

Vannak nagyon cuki idős nénikék az tény, de valljuk be, hogy a legtöbb nyugdíjas néni egy házsártos, megkeseredett kontrollmániás nyanya. Nem csak privát életetek nem lenne, de egyfolytában gürizhetnétek neki és még azzal sem lenne elégedett.

Nameg ha hiányolja az unokáját, akkor az unoka menjen többször segíteni, ne téged rángasson bele egy nem komfortos helyzetbe. Én is albérletben élek, de nincs az az isten, hogy egy másik generációs emberrel összeköltözzek. Főleg nem a párom családjából. Nem egészséges.