Miért vannak rákattanva nőknél erre a főzős témára?

"Ez egy ostoba, maradi berögzült felfogás, hogy csak az a nő ér valamit, aki főz. én anyósomtól megyek a falnak, csak a főzésről tud beszélni, az az egyetlen témája, csak az érdekli. Szerinte a nő fokmérője, hogy naponta főz-e. Aki nem főz, az nem is nő, nem is ember. És nem is érti meg, hogy van akinek nem az az életcélja, hogy a konyhában álljon. Egyik füleden be, a másikon ki, nem kell ezzel foglalkozni."

Ezt értem és ebben tulajdonképpen egyezünk, hogy szerintem sem feltétlen ez a nő fokmérője, pontosabban én a valamit valamiért elvben hiszek egy kapcsolatban, de ezt hosszasan nem fejteném ki, mert eléggé konzervatív, az meg nem divatos, nem népszerű! Lényeg, hogy nem sántít ez így egy kicsit, hogy a meg nem értést emlegeted, miközben Te sem érted meg, hogy anyós szerint meg ez a nő fokmérője? Szóval hogy miért mondja ezt neked, azt értsd meg, ne azt, hogy mondja, mert azt nem fogod tudni megérteni (én sem értem, nem az Ő dolga eldönteni)! Azért merem feltételezni közel sem egy korosztály vagytok, az Ő korosztályánál ez így volt és ezt viszont meg kell érteni, hogy azért gondolkodik így, mert az Ő korosztályának ez a természetes, sőt mi több, apósodnak is ez a természetes, hogy a nőnek tudnia kell főzni és akár minden nap főz! Ettől nem kellene, hogy az agyadra menjen! Régen ez így volt, nem volt kikényszerített dolog, szimplán így volt és minden öreget idegesít a változás, lehetsz most akármekkora "haladár" téged is fog! Szóval hogy ebből nem kell szerintem ekkora ügyet csinálni és akkor van béke, ha megértjük egymást, nem csak mindig elvárjuk, hogy minket értsenek meg. Lehet csak azt várja a mama, hogy 1. megkérdezed, hogy segíthetsz-e valamiben (már ha nem ebédre estek be), 2. dicsérd meg a főztjét! Nem biztos, hogy konkrétan téged szekál ezzel, lehet csak elismerést vár, mert azért csak vár az ember elismerést, ha valamit jól csinál. Lehet az öreg se nagyon mondja anyósodnak, hogy jót főztél, mert ennyi év után már az ember minek mondaná állandóan, érted?

Az én véleményem szerint nekem az a nő sem ér semmit, aki tud főzni! Szóval nem ezen dől el. Én olyan nővel még nem találkoztam akinél azt éreztem, hogy tényleg hosszabb távon is szükségem van rá s ha tudna főzni és villantaná a tudását, hát azzal még nem vett meg. Visszautalva arra, ami a kérdésben is meg lett említve, ha azt villantaná, hát azzal sem vett még meg, még ha varázsol vele, akkor sem. :) Nem találkoztam még ezzel a nővel de tény, hogy nem is keresem kínkeservesen! Személyiségben, gondolkodásmódban van nagy elvárásom, tehát nálam már az is kizáró ok lenne, ha így gondolkodna, mint Te, hogy egy nőnek nem ez a fokmérője, hogy tud-e főzni, mert egyáltalán ne gondolkodjon azon, hogy egy nőnek mi a fokmérője és ne tegyen kijelentéseket abban, hogy mitől nő a nő (ahogy azt meg anyósod teszi), azt majd a férfi dönti el! Hogy mitől férfi a férfi, azt dönti el a nő, azon lehet gondolkodni!!! Úgyhogy ez, hogy itt nők studíroznak azon hol kezdődik a nő, ráadásul megmondják egymásnak, ez nonszensz! És ha ott kezdődik, hogy tud főzni? Akkor mi van? Akkor akinél ott kezdődik, annál Te nem jössz számításba! És akkor mi van? Sértődés? Ne már! És korlátolt az akinél ott kezdődik? Ne már! Te vagy a korlátolt, hogy nem kerülöd ki, hogy foglalkozol vele, vagy magával a jelenséggel! Szóval nálam elvárás az, hogy mindenki tudja, hogy hol a helye és ebbe a p.csa világban valahogy senki sem tudja, de ha megmutatják (amit egyébként helytelenítek, szó se róla, modortalanság), érdekes módon azon fel is van háborodva! Pedig miért van, ha az előbb még kereste? Legalább megmutatták, hogy ott van! Nem tudja hol van, de ott, ahová mutattak, ott biztos, hogy nincs! -Nincs? Akkor ott van! -Na ott aztán meg végkép nincs! És ez megy! Én ebből rég kivontam magam, mert ennél jobban szeretem magamat, mint hogy ebben a tortúrában részt vegyek! Tőlem aztán vízkereszt...

"mitől nő a nő (ahogy azt meg anyósod teszi), azt majd a férfi dönti el! Hogy mitől férfi a férfi, azt dönti el a nő"

Te azt döntheted el, TE mitől vagy TE. Semmi mást.

37-es, én se szeretek főzni, erre folyton olyanokkal jövök össze, akiknek ez a mániája. Értsd: főz ő.

Én meg készítsem elő, meg mosogassak utána. Mindegyiknél úgy nézett ki a főzés, hogy az összes létező edényt felhasználták, többet voltam a konyhában úgy, hogy “nem én főztem”, mint amennyit akkor lennék, ha én főznék… én megoldom egyszerű, kevés edénnyel járó, gyors cuccokkal.