Mennyit áldoznátok fel a saját boldogságotokból hogy mindenki másnak jó legyen a családban?

10

Jó a nicked :)

Kérdésre válaszolva:

Eleinte igyekszik az ember idomulni, beilleszkedni, aztán az évek teltéel már nem. Ennek a mértéke mindenkinek az idegrendszeri állapota és tűrőképessége szerint módosul.

De ők nem a családod!!!

Egyébként a saját családomhoz se járnék ebben az esetben. Nem hogy "ezekhez"

Menjen a férjed egyedül. Te pedig anyóst hívd át, vagy menj át akkor hozzá ha nincs ott más csak ő

Minden vasárnap ott ebédeltek? Apám anno ezt hozta fel váló oknak, hogy minden vasárnap az anyosaeknal kellett ebédelnie....

Szemelyszerint én nem járnék minden vasárnap máshova ebédelni. Otthon mikor vagytok egyutt? Kéthetente is sok lenne menni.

Amúgy meg a legközelebbi alkalommal amikor a hugica bunkó, rákerdeznék , hogy neked mi bajod van, Juli, hogy mindig bunkó vagy velem? Ocsinek meg megjegyezném, hogy már egy 3 évestől is elvaras, hogy koszonjon és ne nézzen levegőnek, ha nem szeretné higy én is azt tegyem

14-essel egyetértek.

Minden vasárnap ott ebédelni, az akkor is sok lenne nekem, ha mindenkit kedvelnék ott. Még a magam szüleinél is sok lenne.

Igen, kettesben is kell tudni otthon lenni, annak is megvan a hangulata. A férjed mintha menekülne a veled kettesben töltött időtől.

Másrészt: 20 éve vagytok együtt, és most akarsz változtatni? Már az együttjárás időszakában föl kellett volna, hogy tűnjön a testvéreinek a bunkósága. És már akkor kenyértörésre kellett volna vinni, hogy hogyan viszonyul ehhez a helyzethez a párod.

Most ennyi idő után a férjed joggal csodálkozik, hogy ha 20 évig jó volt így, akkor most miért nem jó.

Ez nem család, hanem egy kalap szar!

Ne menj a nincs kedved!

Már közölted, hogy miért, innentől ha veszekszk, közöld vele, hogy elválsz tőle a francba ha nem fogja be!

Èvi pár alkalom jópofizás, pl karácsony, szülinapok mèg elmegy, ennyi "áldozatot" hozok a fèrjemèrt ès ő is megtesz nekem, de minden vasárnap?!?!

Szerintem beszèlj a fèrjeddel, hogy te ott nem èrzed jól magad. Te megtettèl már sokmindent az ő családjáèrt, de ti is egy család vagytok, ő is tegyen meg annyit, hogy megvèd, kiáll melletted legalább, ha ragaszkodik hozzá, hogy menj. Nem kell nagy balhèt rendezni, pl viccesen is lehet kezelni az ilyen helyzeteket.

Èn támogatom azt a verziót is, hogy ne menj el egyszerűen, menjen a férjed a gyerekekkel, lehet az embernek annyi önbecsülèse, hogy nem kell mindent eltűrni, főleg nem 20 èven át, hetente.

Viszont másrèszről nagyon fontos a családi összetartozás, a gyerekeknek!!! Mi èvekig 2 hetente jártunk a nagymamámhoz családi ebèdre, tesómmal, unokatesómmal, szuper volt. A mai napig meleg szívvel emlèkszem ezekere a vasárnapokra vissza. Nem tudom mi zajlott a háttèrben a felnőttek között, de nekem nagyon sokat jelentett ès sokat tett hozzá, hogy egy összetartó család lettünk .

Hogy tűrheti a férjed, hogy az analfabéta családja kötekedik veled és levegőnek néznek?

De ha ő nem, te miért nem állsz ki magad miatt?

Komolyan nem értem az embereket, már a kapcsolat elején látszik milyen figura a másik erre összeházasodnak, és most meg szenvedi a következményeit. Nyisd ki a szád,basszus!

A férjed is egy sz@rdarab az egész családjával együtt, nem hogy még neked paracsol de a testvére arcáy kéne beverni.:)

Szánalmasak vagytok!