Miért a férfiak ragaszkodnak jobban ahhoz, hogy a fiúgyermek az apa/nagyapa nevét kapja, amikor úgy is megkapja a vezetéknevét?

Ez egyszerű szokás, de nem csak a férfiak, hanem a nők esetén is. Első szülött fiú jellemzően az apa, első szülött lány nagyon sok esetben az anya/nagyanya nevét vitte tovább.

Konkrét példa a családban, mindkettőre van: az anyósom Erzsébet, az ő anyja szintén. A nagyanyja másodszülött lány volt, így nem az anyja, hanem az apai nagyanyja nevét kapta.

De a bátyám és 4 generációra visszamenőleg (biztosan, lehet még azon is túl) az első szülött fiú is ugyanazt a nevet viseli.

Ez egyszerű szokás, amit most már nem annyira követnek.

Nálunk ez egy családi hagyomány volt, mert nagyapám, apukám, és én is ugyanazt a nevet viseltük, vagyis én még viselem, de ők már nem élnek. Elég sok bonyodalom volt amiatt, hogy ugyanazt a nevet kaptam mint apukám, bár kaptam egy utónevet is. Nekem nem valószínű, hogy lesz gyerekem, de amúgy se adnám neki ugyanezt a nevet. Így ez a családi hagyomány megszakad. Előny annyi volt csak, hogy nem kellett átíratni a gáz, villany, és vízórát miután apukám elhunyt:(

Anyukám nem tiltakozott, hogy én is apukám keresztnevét kaptam. L egalább nem kellett agyalni azon, hogy mi legyen a nevem. Na meg utáltam, hogy a rokonságban én voltam a kis Peti, apukám meg a nagy Peti, hogy valahogy névileg meg tudjanak különböztetni.

Szerintem ez egy nagyon fantáziátlan és rossz szokás!

Ha mindkettőt ugyanúgy hívják és nincs előtte az ifj. vagy id., akkor meg félreértések forrása is lehet.

Mindig is hlyeségnek tartottam az effajta hagyományt.

Nálunk a férjem ragaszkodott hozzá, hogy ha fia lesz, akkor örökölje az ő nevét - szerencsére lány lett! :D

Sajnos ez még ma is szokás azoknál, akiknél a felmenőknél is ez volt és ebben a szellemben nevelkedtek.

Szerintem minden élőlény egy önálló személyiség, miért ne lehetne más a neve, mint az apjának ?!