Lenezendo ha valakinek nem szuletik gyereke es csaladja sincs?

Nem hinném, hogy irigyek lennének rád. Ők gyerekkel boldogok, akkor is ha nélkülöznek. Dicsekednek a családjukkal, mert nekik az a büszkeségük.

Amúgy meg csak a dicsekedést írtad, semmi arra utaló jelet nem, hogy lenéznének. Nem szólogatnak be. Miért kattogsz akkor ezen?

Én is gyerekmentes vagyok amúgy.

Minek tartod velük a kapcsolatot? Egyébként biztos, hogy van bennük irigység, hiszen, ha nem is vallják be, az ő életük sokkal nehezebb, mint annak, akinek nincs gyereke. Nem kell velük foglalkozni, ne levelezz velük, ne reagálj a fotókra meg az undok üzenetekre. Keress magadhoz hasonló értékrendű barátokat.

#1-es voltam

Igen, van egy réteg, aki mindig le fog nézni emiatt, ezt el kell fogadni.

Hasonló helyzetben vagyok, csak annyi a különbség, hogy nekem a külsőm miatt sem lesz családom soha.

De amúgy sem akartam volna/akarnék a semmire szülni, és nem tartom elég életcélnak, élet-teljesítménynek vagy kiváltságnak azt ha valakinek házassága és gyereke van, és nem szért mert nekem nincs. Ha lenne akkor sem tartanám magam többre másoktól csak azért mert szültem egy vagy több gyereket.

És van egy intelligensebb réteg, aki úgy gondolkodik, hogy a gyerek hatalmas felelősség, a megfelelő körülményeket meg kell termteni számára mielőtt megérkezik, illetve akik úgymond "letettek valamit az asztalra" mielőtt családjuk lett, tehát karrier, hobbi, önmegvalósítás és hasonlók. Ők megértenek és nem érzem, hogy lenéznének. Sőt, az is természetes számukra ha valaki nem is akar soha családot. Ők előbb nézik le azokat akik a semmire, az állam nyakára szülnek 3-4 gyereket.

Viszont van az a réteg, ahol a család és a gyerekszülés a legfőbb életfeladat, amit minél előbb teljesíteni kell és egyedül lenni bűn, kapcsolatfüggők. Ők mindig le fognak nézni és ezen nem változtat semmi. Csak mondok egy példát, hobbi szinten újságírással is fogalalkozom, van néhány cikkem amiket a google is feldob ha rákeresel az adott témára. Szerintük lehet pénzem meg sikerem ha "boldogságom" (azaza gyerekem nincs). És az a baj, hogy ilyen emberekkel bárhol találkozhatsz, és nem mind kerülendő társaság. Vannak akiket egyébként kedvelek, de ebben az egyben sosem fog változni a véleményük.

Kicsit úgy érzem magam, mint aki 2 tűz közé került. Vannak a mondjuk úgy "modernebb" szellemiségűek, akikhez életmódom szerint tartozom, akik szerint a gyerek nem teljesítmény. Korom alapján ők azt mondják még van időm, koncentráljak a cáljaimra.

És vannak a "tradícionális" szellemiségűek akikkel családom, lakóhelyem,munkám folytán érintkezem, szerintük elérhetsz bármit az életben ha nincs gyereked semmi vagy. Korom alapján szerintük még van időm gyereket vállalni, csak siessek nagyon, mert már nagyon abban a korban vagyok hogy családnak kéne lenni.

Szóval ez a két csoport valahol mindig le fogja nézni egymást, és ez egy olyan ellentét ami ellen te vagy én nem tehetünk semmit.

Annyit tehetsz hogy próbálod nem magadra venni az ismerőseid kérdezősködését/családdal flexelését. És sokszor meg fognak sérteni, de próbálj nekik megbocsájtani, mert nem irigységből, nem rosszindulatból vagy azért csinálják, hogy te irigykedj rájuk. Ők tényleg azt hiszik, hogy gyerek nélkül semmi az ember, főleg a nő és tényleg aggódnak érted, segíteni,ösztökélni akarnak. Az más kérdés, hogy nem látják át: ezzel csak ártanak neked, de amit tesznek azt zömébne jóindulatból teszik.

Hogy az-e a normális ha valakinek családja és gyerek van az jó kérdés. Évszázadokon át nem volt más életforma elképzelhető, se ugye globalizálódik a világ. Szerintem igen, ma is ez a "normális", de kivételek/kívülállók mindig voltak és lesznek, és sokszor éppen azok értek el nagy dolgokat akik áldozatokat hoztak. Szóval ha boldog vagy így akkor, akkor vedd fel a páncélt és tanuld meg kezelni ezeket az embereket, fogadd el a lenézés tényét és próbálj "együtt élni vele". Sok nagy embert lenéztek a maga korában Jézustól Michael Jacksonig, szóval te is, és én is megbirkózunk vele:-)

25/N