Nevelőapám édesanyánk halála után 7 hónappal egy nőt hozott haza. Van joga hozzá? Mit tehetünk?
25 évet voltak együtt anyuval, nagy szerelem volt.
A ház anyu, a testvérem és az én nevünkön volt, most már csak a miénk, nevelőapám haszonélvező.
Kaptunk már fülest, hogy van valakije, amivel semmi bajunk nem lenne, de azon teljesen fel vagyunk háborodva, hogy itt a nő, teljesen berendezkedve.
Mit tehetünk?
Nevelőapámmal nagyon jó a kapcsolatunk, legalábbis azt gondoltam.
Szívem szerint elzavarnám úgy rendesen. Azt mondta a nő, ne várjuk el, hogy Imi egyedül legyen. Heteket van itt, anyu ágyában, papucsában, az ő dolgait használja, és nagyon nem úgy tűnik, mint aki csak kiugrott, egy hete itt van most is.
Kérlek, adjatok tanácsot!
Köszönöm!
Értem, akkor hát a családi házba költözéskor mindannyian a hozzájárulásotokat adtátok a teljes haszonélvezethez. Feltételezem, hogy nagykorúak voltatok - tehát aláírtátok -, mert kiskorúaknál a gyámhivatal ezt nem engedélyezte volna.
Továbbra sem világos, hogy a nevelőapa 2 haszontalan kölyke mihez is jutott volna hozzá, ha a nevelőapa nem kap haszonélvezetet - megmondom, semmihez -, itt egyszerűen (már akkor) át lettetek verve. Biztosan teleduruzsolta a hülyeségeivel a ti és édesanyátok fejét. Pedig pusztán be akarta magát biztosítani. És a kedves papa most ki is mutatja a foga fehérjét.
Ez veszett fejsze nyele, de persze menjetek el az ügyvédhez.
Régen is volt baj az alkohollal és a munkakerüléssel, ez nem új keletű dolog.
Viszont igen, úgy márciusig nagyon jó kapcsolatban voltunk, túllendültünk a régi sérelmeken, próbáltuk úgy élni és rendezni a dolgainkat, ahogy anyu meghagyta nekünk.
Aztán hirtelen lett egy hatalmas fordulat, anyu ruhái ki lettek dobva a kamrába, teljesen került minket, hiába kerestük, ha nagy ritkán otthon volt, és úgy mentünk, seggrészeg volt, és sajnos állandó vendége volt a kocsmának. Még akkor is kérdeztük, tettün-e bármit, amivel megbántottuk, vagy mi a baj, beszéljük meg, de semmi reakció nem jött tőle. Ennek ellenére főztünk, takarítottunk, rendeztük a papírdolgokat.
Tegnap pedig kiderült, hogy rajtunk kívül kb mindenki tudta, mi zajlik ott, március óta együtt vannak, szinte együtt élnek (nagyon ügyesen csinálták), mert nem voltak akkora jelek, hogy gyanakodni lett volna okunk, mindegyőnk azt hitte, hogy a másik pakolt, nem is volt téma.
Neki is elmondtuk, de leírom itt is.
Nem az a problémánk, hogy új kapcsolata van, hanem az egész elintézési mód.
Március óta úgy gondolom, hogy lett volna lehetősége nem is egyszer, hogy elmondja. De nem tette, hazudott, titkolózott, közben kihasznált minket.
Ha szólt volna, akkor van időnk, lehetőségünk ezt feldolgozni, és biztosan nem ez lenne, ami most van. De mivel ezt tette, ráadásul hazugsággal, és beköltöztette azt a nőt a tudtunk nélkül, úgy gondolom, jogos a felháborodásunk.
Jó, akkor újabb irányban kérdeznék.
Nyugodtan lehet szemétnek, bunkónak, bárminek titulálni, de azért felteszem.
Hogy tudjuk a lehető legjobban megkeseríteni az életüket? Csak, hogy ne érezzék jól magukat a házban?
Az, hogy máshol mit csinálnak, hogy érzik magukat, magasról letojom.
Nem a gyásszal van probléma. Úgy gondolom, azt tudtam, tudtuk eddig is kezelni.
De így, hogy új kapcsolata van, semmi keresnivalója nincs ott, a tyúknak végképp.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!