Miért kell megsértődni, amiért megkértem mamát, hogy ne főzzön?

A nagyink főzött régen hétköznap nekünk általában.

Viszont csak én eszem itthon a családból, anya és apa maximum pár falatot evett belőle mindig. Én meg már nagyon untam azt az ízvilágot, nem is szerettem már, amiket főzött. Szeptember óta én is a belvárosban ettem mindig, miután végeztem a gimiben, vagy rendeltem haza. Egyszerűbb, gyorsabb és finomabb volt. Mert mamához van nekem kellett elmenni az ebédért, ami plusz idő volt vagy elküldte tatával, de ő meg folyamatosan leült még a nappaliban olvasni, tv-t nézni minimum 1 órát és sokszor volt olyan, hogy itt volt a barátom és inkább kettesben lettünk volna, vagy barátnőkkel közös tanulást terveztünk és akkor konkrétan ültünk és vártuk, hogy hazamenjen.

Mióta nincs suli nekem, azóta is inkább Woltról rendelek vagy barátommal, barátnőkkel beülünk valahová. A mamám viszont folyton kérdezi, hogy mit főzzön, mert küld ő ebédet inkább. Hiába mondom, hogy nem szükséges, megoldom máshogy, egyik fülén be, a másikon ki. És öntörvényűen ő akkor is főz, ha nem kérem.

Múlt héten is felhívott délután az anyám kiabálva, hogy mama ki van akadva, mert direkt a kedvencemet főzte és nagyapám 20 percig csengetett, de nem engedtem be és utána a telefont sem vettem fel nekik. 1. Itthon sem voltam aznap, reggeltől estig fürdeni voltam. 2. A nagyszüleim csak a vonalas telefonjukat használják és nem hajlandóak mobilszámot hívni vele, "mert az drága". Na most ha nem vagyok itthon, hogy venném fel az itthoni telefont? 3. Meg sem volt beszélve aznapra, hogy főz.

Tegnap is felhív indulás előtt, hogy csinált barackos gombócot és menjek el érte, mert tata nincs otthon. Jó, ha már megcsinálta, elmentem érte és kérdezte, azt szeretem-e jobban vagy a szilvásat, én meg mondtam, hogy hát igazából egyiket sem, de majd biztos elfogy. Hát de akkor mit ebédelek így? Mondtam, hogy már pont oda készültem, de ezt hazadobom még előtte. És ezen megsértődött, hogy ő azért kelt korán, hogy megcsinálja nekem és mi az, hogy nem szeretem... Én meg mondtam neki, hogy szerintem felesleges sütnie, főznie mindig, mert már 18 vagyok, keveset is vagyok otthon, nagyon másfajta konyhákat szeretek és csak a bonyodalom van már ebből. Ha valamit szeretnék, akkor szólok neki előre és megcsinálhatja. De ez a mindennapos tortúra felesleges. Erre nem mondott semmit, aztán reggel mondja anya, hogy kérjek bocsánatot mert mama meg van sértve ezzel. De szerintem nincs miért bocsánatot kérjek. Öntöttük ki folyamatosan a kukába, amiket küldött, anyáék sem ették meg már.