Miért kell megsértődni, amiért megkértem mamát, hogy ne főzzön?
A nagyink főzött régen hétköznap nekünk általában.
Viszont csak én eszem itthon a családból, anya és apa maximum pár falatot evett belőle mindig. Én meg már nagyon untam azt az ízvilágot, nem is szerettem már, amiket főzött. Szeptember óta én is a belvárosban ettem mindig, miután végeztem a gimiben, vagy rendeltem haza. Egyszerűbb, gyorsabb és finomabb volt. Mert mamához van nekem kellett elmenni az ebédért, ami plusz idő volt vagy elküldte tatával, de ő meg folyamatosan leült még a nappaliban olvasni, tv-t nézni minimum 1 órát és sokszor volt olyan, hogy itt volt a barátom és inkább kettesben lettünk volna, vagy barátnőkkel közös tanulást terveztünk és akkor konkrétan ültünk és vártuk, hogy hazamenjen.
Mióta nincs suli nekem, azóta is inkább Woltról rendelek vagy barátommal, barátnőkkel beülünk valahová. A mamám viszont folyton kérdezi, hogy mit főzzön, mert küld ő ebédet inkább. Hiába mondom, hogy nem szükséges, megoldom máshogy, egyik fülén be, a másikon ki. És öntörvényűen ő akkor is főz, ha nem kérem.
Múlt héten is felhívott délután az anyám kiabálva, hogy mama ki van akadva, mert direkt a kedvencemet főzte és nagyapám 20 percig csengetett, de nem engedtem be és utána a telefont sem vettem fel nekik. 1. Itthon sem voltam aznap, reggeltől estig fürdeni voltam. 2. A nagyszüleim csak a vonalas telefonjukat használják és nem hajlandóak mobilszámot hívni vele, "mert az drága". Na most ha nem vagyok itthon, hogy venném fel az itthoni telefont? 3. Meg sem volt beszélve aznapra, hogy főz.
Tegnap is felhív indulás előtt, hogy csinált barackos gombócot és menjek el érte, mert tata nincs otthon. Jó, ha már megcsinálta, elmentem érte és kérdezte, azt szeretem-e jobban vagy a szilvásat, én meg mondtam, hogy hát igazából egyiket sem, de majd biztos elfogy. Hát de akkor mit ebédelek így? Mondtam, hogy már pont oda készültem, de ezt hazadobom még előtte. És ezen megsértődött, hogy ő azért kelt korán, hogy megcsinálja nekem és mi az, hogy nem szeretem... Én meg mondtam neki, hogy szerintem felesleges sütnie, főznie mindig, mert már 18 vagyok, keveset is vagyok otthon, nagyon másfajta konyhákat szeretek és csak a bonyodalom van már ebből. Ha valamit szeretnék, akkor szólok neki előre és megcsinálhatja. De ez a mindennapos tortúra felesleges. Erre nem mondott semmit, aztán reggel mondja anya, hogy kérjek bocsánatot mert mama meg van sértve ezzel. De szerintem nincs miért bocsánatot kérjek. Öntöttük ki folyamatosan a kukába, amiket küldött, anyáék sem ették meg már.
"Öntöttük ki folyamatosan a kukába, amiket küldött, anyáék sem ették meg már."
Na innentől viszont nem vicces a történet, főleg ha húst dobtok ki. Rá kell parancsolni, hogy k*rvára álljon le, vagy keressetek egy rászorulót, akinek odaadjátok.
Szerintem egy bocsánatkérést igenis megérdemel a nagyi, mert azt az orra alá dörgölni, hogy úgy általában nem szereted a főztjét, nem volt szép. Azt a vonalat kellene nyomatékosítani, hogy nem vagytok otthon, így esztek napközben, és este már nem kívánjátok a főtt ételt. De azért csak van valami, ami ízlik abból, amit főz, azt kérhetnéd tőle, megköszönhetnéd, dicsérhetnéd.
Abban, hogy megbeszélés nélkül küldött át ételt,abszolút neked van igazad.
De azért a nagyapádról sem beszéltél valami szépen, én a helyedben a vele való hozzáállásodon is elgondolkoznék.
Miért kéne elgondolkoznom?
Zavar, ha váratlanul leül ide órákra. Úgy, hogy általában társaságom is van és lenne jobb dolgunk...
És nem azt mondtam, hogy nem szeretem, amit főz, hanem hogy már nem az a programom, hogy itthon ülök egész nap és hogy tudok enni máshol. Ami igaz is.
Meg nem akarom "csakazértis" elhozni tőlük az ebédet, mikor nem finom, nem esszük meg és ez nekem minimum egy félórás munka, még kocsival is.
De mire kéne empatikusnak lennem? Hogy olyan kaját egyek, ami nem ízlik egyáltalán?
Képzeld magam a helyembe: 17-18 éves vagyok, ezermillió jobb ételt tudsz enni, amikor csak akarsz. De nem, menjél naponta a nagyszüleidhez olyan ételekért, amiket nem szeretsz és meg sem eszel. Vagy mikor iskola után itt voltunk nálunk a barátommal végre kettesben, erre beállít nagyapám és 1,5 órát olvasgatott csendben a nappaliban. Ne én legyek már beállítva a csúnya, gonosz unokának:D
ANyukád beszéljen a saját anyjával...
Ezek sezrint van bőven lóvétok otthon, ha Wolttól rendelsz főtt kaját...
Ha anyádék erre adnak pénzt, akkor ők állítsák le a nagyit. Udvariasan persze.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!