Miért olyan nehéz elfogadni, hogy nem szeretnék gyereket?

“Megvettek téged kilóra, térdelsz-hajlasz a fillérekért pénzesek előtt, mert a harácsolás mindened az életed és te pottyogsz itt nekem, "árucikk":)))

Ez a szánalmas, nem a gyerekvállalás, amire full alkalmatlan vagy láthatóan:DDD”

Meg, meg, persze. Éhbérét gürizem. :D ès ezt te onnan tudod, hooooogy? Naugye, fogalmad sincs, mivel foglalkozom, ès azt sem, hogy milyen az anyagi helyzetem. De nem is tartozik rád. Ez a személyeskedés részedről vag saját tapasztalat (te sokat térdeltèl meg hajlongtàl mások előtt életedben?), vagy egyszerűen savanyú a szőlő. Én még ezt is képes vagyok elfogadni, hogy irigykedsz, mert veled ellentétben másoknak többről szól az élete mint a háztartásról, szoptatásról, szarpucolásról. Hát jah, elég rossz lehet, megértem, hogy nehezedre esik olvasni, hogy lehet máshogy is. :)

Egyàltalán nem szànalmas egy számomra kielégítő életet felépíteni és élvezni. Kitolni egy alom pulyàt mint életmű, ès a gyakorin személyeskedni… nos hát igen, ez már aggályos :D

Nem is vagyok alkalmas gyereket nevelni, nem is akarok, és? Te meg nem vagy alkalmas összefüggésekben gondolkodni, így nem is vàrom el tőled. Mindenki maradjon szépen a kaptafánàl, te törölgesd másnak a szaros valagàt, én meg majd intézem a magam dolgait. :)

36: miert lenne nem normális es kozveszelyes az, aki nem szereti ha a meheben turkalnak fiktive? Ezt meg tudod mondani? Akinek nem kezd csillamfelhőket lövellni a méhe es nem önti el 3 hektoliter oxitocin az agyát egy pulya làttán, az miért is “nem normális”?

Sokkal inkàbb az az abnormális, amikor minden ellőgép bazsalyog egy kölyök láttán. Na, az nem normàlis.

Pacsi. Én sem akarok. 😁

De még ha szeretnék is, akkor sem tenném meg, az itteni szörnyű közhangulatban és oktatási rendszerben nem lenne jó döntés, tehát inkább külföldön próbálkoznék.